Kemény Gyula
M.  kir. 6. h. hegyi. áe.

A közel keleti fronton harcoló törökök támogatásában a kassai hegyi tüzérezred egy ütege vett részt. 1918 szeptemberében a törökök általános visszavonulásra kényszerültek.
A parancs szerint az utóvédet a 146-os német gyalogezred három zászlóaljából és a kassai tüzérek 7.5 cm-es ütegéből állt. Szeptember 22-én hajnalban indultak útnak és tizenegy napon át vergődtek a térképen is „ismeretlen sivatag"-nak jelzett pusztákon.  1918 szeptember 26-án újabb  parancs szerint: „Három zászlóalj német gyalogság teljes felszereléssel,  és a kassai üteg négy ágyúval, ágyúnként 12 lövedékkel vág neki a sivatagnak ma este.. Az előttünk álló nehéz helyzetre való tekintettel minden felesleges tárgy megsemmisítendő, elásandó. Aki lemarad, életét a kegyetlen beduin-druz lakóknak, holttestét pedig az undok sakáloknak, hiénáknak dobja oda. Amennyire a körülmények engedik, a következő napokon lehetőleg csak éjjel fogunk menetelni. Az útirányt minden egyes napra az elinduláskor  adják meg. Szükség esetén az ugyanakkor mindig megadandó csillagok útján kell igazodni, különösen szól ez az esetleg lemaradozók számára. A mai irányt a fiastyúk csillagzat úgy szabja meg, hogy az egész éjjel a jobb fülünk mellett fog maradni.