Hefty Frigyes
Cs. és kir.  42. rep. szd.

1913-ban jegyezte el magát a repüléssel Rákoson, és a háború kezdetekor már önként jelentkezett katonának még érettségi előtt. A 84. bécsi gyalogezredhez került. Itt jelentkezett repülőnek, és a fischamendi repülőiskolán négy hónap múlva kitűnő eredménnyel tett pilótavizsgát.
1915. október 7-én az olasz fronton légvédelmi tűzben megsebesült. 1915. dec. 15-én mint szakaszvezető, a 12. Repülőszázad pilótájaként légiharcban megsebesült. 1917 októberében áthelyezték az Isonzó szektorban küzdő 42. Vadászrepülő-századhoz. A caporetto-i csatában érte el második légigyőzelmét. 1918-ban a Háry százados parancsnoksága alatt működő 42. Vadászrepülő-századnál szoros barátság fűzte Risztics János és Udvardy Nándor pilóta társaihoz. A század repülői „arany triumvirátus”-ként emlegették őket, miután mindhárman megkapták az Arany Vitézségi Érmet, ő maga háromszor! Összesen tíz légigyőzelme volt, ebből hatot igazoltak.
Kitüntetései: Arany V.É. (3), I. o. Ezüst V. É., II. o. Ezüst V.É. Bronz V. É., Károly Csapatkereszt, Sebesülési É.
Hefty nevéhez fűződik az első ejtőernyős ugrás, melyet égő repülőgépből végzett, 1918. augusztus 22-én 4800 méterről, légiharcban az olasz fronton.

A világháború után berepülő pilóta és az MLRT forgalmi pilótája volt. A cserkészrepülők oktatójaként részt vett az 1933-as gödöllői Cserkész Világtalálkozón (Jamboree) a repülő-tábor szervezésében és vezetésében.