|
Tóth Lajos
Cs. és kir. 52. roham zlj..
Tóth Lajos, (cs. és kir. 52. rohamzászlóalj) fegyvertény leírása:
„Az 52. rohamzászlóaljnál Asiagónál voltam és ott minden héten legalább
háromszor csináltunk rajtaütést az ellenségen. Előnyben az önként
jelentkezők részesültek. – Én mint a zászlóaljnál egyik rohamjárőrnek a
tagja (velem együtt 9-en voltunk) részt vettem többek között azon
támadásban, és amelyet 1918. június 13-án intéztünk másik 6 járőrrel
együtt ék alakban az angol állások ellen. Szomszédjaink a bosnyákok
szintén támadtak de azoknak nem sikerült betörni az állásokba, a mi
járőrünknek sikerült betörnie az első angol vonalba és visszanyomni őket a
harmadik vonalon túl. Ide érve az angolok erős zárótűzzel nem
engedték saját csapatainkat bennünket követni és így mi is kényszerítve
voltunk hátrálni. Visszaérkezve az első angol vonalig, láttuk, hogy az
állásban már megint angolok vannak, – akik erős fegyver és géppuska tűzzel
üldözik saját visszavonuló csapatainkat. Mi a visszavonulási
utunkat elzáró angol gyalogságot (körülbelül 10 ember) és 2 géppuskát
megtámadtuk, egy részüket karabély és pisztoly tűzzel, a másik részüket
pedig kézitusában rohamkéssel harcképtelenné tettük, a 2 géppuskát pedig
alaposan megrongáltuk, mivel magunkkal vinni nem bírtuk. Akkor már 5-en
voltunk, mert a többi 4 már elesett! – Az nap saját csapatainkhoz
bevonulnunk nem sikerült, hanem csak a következő napon, mert az angol
saját első vonaluk előtt körülbelül 300 lépésre elzárta ágyútűzzel az
utat.
Támadás előtt századunk létszáma 280 fő volt, a harc után pedig csak 17-en
maradtunk.”
|