Pataki Rupert
Cs. és  kir. 11. vad. zlj.

A nagyezüst vitézségi érmet másodszor is kiérdemelte Pataki Rupert a 11. vadászzászlóalj őrmestere. 1918. június 2-án, a Piave mocsaras deltájában mint arcvonal mögötti altiszt.
Zászlóalja más frontszakaszról került ide új állásba, hogy részt vegyen a rövid idővel később meginduló piavei támadásunkban. Miután az ellenség helyzetét és erejét részletesen még nem ismerték, századparancsnoka kiküldte Patakit nyolc megbízható vadásszal azzal a feladattal, hogy derítse fel a zászlóalj előtti frontszakaszt, lépjen érintkezésbe az ellenséggel és figyelje meg annak ténykedéseit.
Feladatának végrehajtása közben egyik embere ellenséges puskagolyótól súlyosan megsebesült. Visszavonulása alatt az ellenséges gyalogság üldözőbe vette, de Pataki nem elégedett meg azzal, hogy feladatának eleget téve, részletesen megállapította  az ellenség körülményeit és azt is, hogy új állásokat épít, hanem a leghevesebb üldözés alatt visszahozta súlyosan megsebesült bajtársát is, megmentve öt ezáltal az életnek.