Rácz Lajos
M. kir. 1. népf. hue.

A bihari kemény magyar, az első népfelkelő huszárezred tanult és tapasztalt „öreg" tiszthelyettese 52 hónapig, azaz a háború első napjától az utolsóig a harctéren szolgálta a hazáját.
Ezen nagy idő alatt tenger sok csatában vett részt és számos vitézi tettét vitt véghez. 
Arany vitézségi érmét 1918. augusztus 9-én szerezte előbbi vitézi tetteit is elhomályosító hőstettével. A szakaszparancsnok szakaszával megmentette ezredét. Ezrede ott állott Asiágo-nál, a Hétközség fennsíkján a 10. lovashadosztály kötelékében.
Augusztus 9-éri este, a szembenálló angol hadosztály hatalmas tüzérségi előkészítés után megtámadta népfelkelő huszárjainkat, föl akarta göngyölíteni ezredünket, sőt egész hadosztályunkat. Az angol rohamcsapatok épen  Rácz tiszthelyettes jobbszárnyon lévő századára vetették magukat. A derék tiszthelyettes dacos huszárjaival háromszor, verték vissza diadalmasan a kemény angol támadást.

Újabb tűzzápor- után, újabb rohammal azonban mégis sikerült az ellenségnek a szomszéd 10-es huszárok balszárnyán betörnie. A 300—400 lépés szélességű vonalon behatolt mintegy 200 főből álló rohamcsapat már a huszárok hátába került s az egész ezredet, sőt talán a hadosztályt is felsodorítással fenyegette.
Ebben a válságos pillanatban Rácz tiszthelyettes magához vette tartalékban lévő húsz rohamlegényét s az így megerősített szakaszával azonnal oldalba támadta az angolokat. Lendületes rohama kiszorította az állásainkba betört ellenséget és súlyos veszteségeket okozott neki úgy halottakban, mint sebesültekben, azonkívül 27 fogoly s nagyobb mennyiségű hadianyag is jutott a hős tiszthelyettes szakaszának kezére, mely szakasz feláldozó vitézsége az elfogatás veszélyétől mentette meg ezredét.
Nem az első, nem is az utolsó hőstette volt ez Rácz tiszthelyettesnek. Csak egy a sok közül, mellyel csak gyarapította azokat az érdemeket, melyet 52 havi becsületes helytállással szerzett a gyilkos harcok mezején.