| 
      
    Steiner JózsefM.  kir. 3. h. gye.
 
    1907. augusztus 18-án avatták hadnaggyá igen jó eredménnyel, 11. rangszámmal 
    és ugyan azon a napon állományba vették a m. kir. 3. honvéd gyalogezredben, 
    Debrecenben. 1911-ben kérte áthelyezését a Légjáró csapatokhoz (K. u K. 
    Luftfahrtruppen), de akkor kérelmét visszautasították, mivel honvéd 
    gyalogezredben szolgált. 1911-ben november 1-i ranggal lett főhadnagy.A Nagy háborúban 1914. augusztus 5-től október 21-ig a 3. század 
    parancsnokaként szolgált az orosz harctéren. Október 21-én a Chirow környéki 
    harcokban súlyosan megsebesült. Rohamra indultak, ő az elsők között ugrott 
    fel és hátranézett, hogy követik-e őt az emberei? Ebben a pillanatban érte a 
    találat. A lövedék átfúrta a nyakát, egyik oldalon bement és a másik oldalon 
    kirepült, azonban anélkül, hogy nemesebb részt roncsolt volna.
 A debreceni Vöröskereszt kórházban gondos ápolást követően felépült, de a 
    felülvizsgálatnál katonai szolgálatra alkalmatlannak minősült, mert nem volt 
    hangja.
 
 
  Ezért elhatározta, hogy ismét jelentkezik a Légjáró csapatokhoz. December 2-án Debrecenben kapta meg a táviratot, hogy azonnal vonuljon be a 
    cs. és kir.13. Repülő-századhoz. A 13. Repülőszázadnál megfigyelőként 
    repült.
 
 Az első háborús Karácsonyt tiszttársaival együtt itt Petrikowban 
    ünnepelte, az orosz fronton. 1915. május 1-el előlépett századossá.
 Nem sokkal a gorlicei áttörést követően, egyik felderítő repülése során 
    észrevette és jelentette az orosz visszavonulást, ami nagy jelentőségű 
    felfedezés volt, mert hozzájárult a Kövess hadseregcsoport sikeres 
    előrenyomulásához. Ezért a kimagasló haditettéért a III. o. Katonai 
    Érdemkeresztet kapta, hadiékítménnyel és kardokkal.
 A hadtestparancsnok azonnal el tudta intézni a kitüntetést a 
    Kabinetirodával. Ekkor már megvolt a bronz Signuma a gyalogságtól és az 
    ezüst Signuma a repülőktől.
 
 1915. év végén már Bécsújhelyen találjuk Steiner századost, ahol pilóta 
    tanfolyamot végez a FleK 2-nél (Fliegerersatz Kommando). 
    A harmadfokú kiképzést Fekete-Örs Oszkár századosnál végezte el Steiner 
    Fischamend repülőterén, ahol a Flieger Arsenal is volt. Itt Steiner százados 
    már minden típust repülhetett a Fokkertől a legújabb kétkormányos 
    Brandenburg B és C I.-esig..
 1916. március 28-án kapta meg a Magyar
  Aero Szövetség MAESz 053. sz. magyar pilóta igazolványát és hozzá április 
    25-én a „Tábori pilóta” jelvényt. 
    Uzelac alezredes, a Légjáró csapatok 
    parancsnoka, személyesen tudatta vele, hogy ő lesz a most alakuló cs. és kir. 
    26. Repülőszázad parancsnoka.  1917. 
    márciustól az olasz fronton, az ISA (Isonzo Armee) alárendeltségében 
    találjuk a 26. repülőszázadot, San Giacomo di Veglia repülőtéren. Steiner 
    százados, mint század-parancsnok, megfigyelő és pilóta beosztásban egyaránt 
    vállal harci bevetéseket. 
     
     
    1917 novemberében megmentette Pawlowszky szkv. pilóta életét, amiért 
    ismét magas kitüntetést kapott. „A személyes bátorságnak és bajtársiasságnak legszebb tanújele Steiner 
    százados esete, aki Pawlowszky szakaszvezetővel repülve, tíz méter magasra 
    ereszkedett le az ellenséges állások fölé. Pawlowszky golyót kap, súlyosan 
    megsebesül, és az ellenséges vonal előtt a Piave folyó mellé leszáll. 
    Steiner százados a legnagyobb golyózáporban a súlyos sebesültet hátára 
    veszi, a Piavén átúszik vele és eléri saját vonalainkat. Az igazi férfias 
    bátorság és a jóságos emberi szív példaképe egyesül ebben az acélos 
    katonában, akinek nemes cselekedete a repülő bajtársiasság fényes 
    bizonyítéka lesz mindig.”
 1918 márciusában a debreceni lapok hírül adták, hogy Steiner József 
    százados, aki a 3-as honvéd gyalogezredből lépett át a repülőkhöz, az olasz 
    fronton a 26. repülőszázadnál az ellenség előtt tanúsított hősies 
    magatartásáért a III. o. Vaskoronarendet kapta, hadiékítménnyel és a 
    kardokkal.
 
 
 |