Gazdus György
Cs. és kir. 34. gye.

A kassai 34. gyalogezred e vitéz törzsőrmestere, végigjárta és dicsőségesen végig kűzdötte ezredével a világháború véres emlékű csatatereit.
Legnagyobb kitüntetését az olasz harctéren szerezte a piavei csatát követő nehéz harcokban. A Brenta-völgyben állott ezrede 1918. nyarán, amikor is július 9-én egy heves támadás alkalmával részben lemészárolták, részben elfogták az olaszok az ezred 10. századát. A tizennegyedik századra várt az a súlyos feladat, hogy az elfoglalt állást bármily áldozatok árán is visszafoglalja.  Gazdus törzsőrmester önként jelentkezett az épen olyan veszedelmes, mint amilyen fontos feladat elvégzésére.
Harminchárom emberből álló vitéz szakaszával megtámadta az olaszokat, visszaszerezte az elvesztett állásokat és ezzel helyreállította ezrede megcsorbult arcvonalát. Az elpusztult 10-ik század elesett parancsnokának, Szaffka hadnagynak négy nap óta ott heverő holttestét gyilkos golyózáporban visszahozta a hegyről s az ezredparancsnoksághoz vitte. Vitézségéért, önfeláldozó hősiességéért nemsokára mellén ragyogott már az arany vitézségi érem.