Kovács László dr.
Cs. és kir. 49. gye.

1914-ben önkénesként vonult be a 49. k.u.k gyalogezredhez, 1916. februárjában kadetként került ki az orosz frontra, ahol példás vitézségével kiérdemelte a 2. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet, és csakhamar előléptették hadnaggyá.
1916 június 4-6. Galiciában Czernisznél ismételten bizonyította bátor kitartását, a legnagyobb tüzérségi tűzben is a helyzet ura maradt.
Ez alkalommal a Bronz Katonai Érdemmel tüntették ki.
Pár nappal később immár másodszor is megsebesült. Felépülése után saját kérésére visszatért a frontra.
A háború utolsó évében már főhadnagyként, az olasz fronton állt helyt, mint századparancsnok. Június 15 és július 4 között Cad' Anna - Lepre frontszakaszon az olasz tömegtámadás során saját elhatározással végrehajtott ellentámadással sikeresen megakadályozta az olaszok átkaroló hadmozdulatát. Ezen haditettével kiérdemelte a III. osztályú Vaskorona Rendet.
1918. október 25-én Monte Asolone szakaszon a Col della Beretta hegy oldalában a heves olasz tüzérségi tűzben hősi halált halt.
 

Hermann Miksa
Cs. és kir. 132. táb. tüe.

Hermann Miksa 132.tábori tüzérezred hadnagya a háború eleje óta szolgált az ezrednél.

Az 5. üteg parancsnokságát az 1918. október 25-31 nehéz csatanapokon olyan sok ügyességgel és eréllyel vezette, hogy az ellenséges offenzíva meghiúsulása Pertica-Asalone körletében nagy részben ezen kiváló és vitéz tisztnek volt tulajdonítható. Megfigyelő állásban a legnagyobb ellenséges tűzben kitartva, ismételten és ideje korán felismerte az ellenség támadási kísérleteit, kezdeményezően cselekedett és kitűnően vezetett tűzzel, az előretörő ellenséges gyalogságot többször visszaverte. Amikor az ellenségnek sikerült Pertica körletében betörnie, és az üteget oldalban veszélyeztetnie, akkor átvette az egyik szakasz irányítását és személyesen vezetett tűzzel, az ellenséget menekülésre kényszerítette