Gábos Árpád
Cs. és  kir. 82. gye.

A Hétközség fennsíkon Canove és Col de Rosso között 1918. augusztus elején  elkeseredett harcok folytak. A támadások és ellentámadások egymást követték, gyakran tízszeres létszámbeli aránytalanság mellett. A fedezékek körül holttestek és sebesültek tömege hevert napokig.
Augusztus 9-10-én az  az ellenség megvetette a lábát az arcvonalunk egyik fedezékében. Gábos Árpád zászlós önként vállalkozott, hogy kiűzi a megszállókat. Két rohamjárőrt vett magához. A legénységhez gyújtóhatású beszédet intézett, aztán a pergőtűz zónáján át, rohamra vezette őket, legelsőként   csapott az ellenségre s megkezdte az árok »tisztogatását«. Nagy vérveszteség árán az állást visszafoglalta. Bátor példamutatását az arany vitézségi éremmel jutalmazták.