Szekeres Károly
Cs. és kir. 61. gye.

Szekeres Károly 1914.augusztus 16-án,  17 és féléves korában vonult be katonának  a temesvári 61. honvédgyalogezredhez. Az orosz fronton megsebesült, felépülése után a debreceni 3. honvéd gyalogezred kötelékében küzdött.  Példaadó, leleményes és vitéz magatartásáért többször kitüntették. A vitézségi érmek mellett hadseregparancsnoki dicséretben is részesült.
Az I. osztályú vitézségi érmet 1918. július 21-én kapta meg, amit azzal érdemelt ki, hogy a montellói csata során a leghevesebb ellenséges tűzben,   megsebesült parancsnokát a Piavén átúszva megmentette.


 


 

Forrás: Inokai Balázs unoka magángyűjteménye
 



Gábor Imre

M. kir. 23. h. gye.

A volt nagyszebeni 23. honvéd gyalogezredünknek a dél tiroli Asiago-nál elakadt támadását követő védelmi harcai alatt Gábor Imre népfelkelő szakaszvezető tűnt ki. Amikor az angolok 1918. június 21-én 23 óra körül, igen heves tüzérségi előkészítés után megtámadták százada védőkörletét, súlyosan sebesült szakaszparancsnokától azonnal átvette a parancsnokságot és épségben maradt 12 katonájával oly hatásos tűz alá vette a támadó ellenséget, hogy annak első lépcsője megsemmisült. Utána kiválóan hatásos oldalozó tűzzel a második lépcső támadását is megállította, majd addig lőtte az ellenséget, amíg az, tüzének pusztító hatása következtében meg nem hátrált. Kiválóan öntevékeny, elszánt és ügyes harcba avatkozásának a támadás sikeres kivédése keretében döntő jelentősége volt, miért is becsülettel kiérdemelt jutalma képen az arany vitézségi éremmel tüntették ki. Korábbi vitézkedéseivel a nagy- és a kisezüst, valamint a bronz vitézségi érmeket szerezte meg.
 

Korabeli könyvészeti források alapján