Lengyel László
Cs. és kir. 34. rep. szd.


1915. november 19-én a m. kir. 5. honv. tábori tarackos osztály 1. ütegével mint felderítő tűzmester orosz harctérre indult. Itt részt vett a Striopa menti állóharcban, valamint a czebrovi, a bucaci és a boholineci ütközetekben. A harctéren Bronz Vitézségi éremmel tüntették ki.
1917. szeptember 10-től a cs. és kir. 34. repülőszázad állományában az olasz fronton harcol. 1917. november 1-jével tartalékos főhadnaggyá léptették elő. Az ellenség felett végrehajtott eredményes felderítő repüléseiért, amelyek során 1918. január 3-án meg is sebesült, a III. oszt. Katonai Érdemkereszttel tüntették ki. Az 1918. júniusi piavei offenzíva idején repülőgépével több veszélyes felderítő bevetésen vett részt, és pontos megfigyeléseivel értékes adatokhoz juttatta a hadvezetőséget, ezért a III. oszt. Vaskorona Rendre terjesztették fel. A kitüntetési javaslatot a hadseregcsoport- parancsnokságig bezárólag letárgyalták, de a kitüntetés odaítéléséről a háború befejezése miatt nem született határozat.”

 

Korabeli könyvészeti források alapján.