Tamsula Péter
M. kir. 12. h. gye.

A 41. honvéd hadosztálynak a Piave folyó legalsó folyásszakaszában vívott harcai alatt, a volt szatmári 12. honvéd gyalogezred a Capo Sile-nél volt olasz hídfő ellen támadott 1918. január 16-án. Ez alkalommal Tamsula Péter tartalékos zászlós, szakasza élén kimagasló vitézséggel rohamozva, elsőnek tört be az olaszok védelmi vonalába, amelyet a hősi elszántsággal védekező olaszok minden ellenállása dacára és az eközben történt megsebesülése ellenére is, kimagasló példaadással magához ragadva embereit, jó darabon felsodort. A továbbiakban pedig addig harcolt, míglen a vérveszteség folytán összerogyott és csakhamar teljes elvérzés következtében a helyszínen hősi halált halt. Tamsula zászlós tehát a szó szoros értelmében az utolsó csepp véréig harcolt és ezt a példás magatartását értékelték elöljárói, amikor vitézségét, amelyet hősi halálával is megpecsételt, az arany vitézségi érem odaítélésével jutalmazták s ezzel a legnagyobb legénységi kitüntetéssel rótták le elismerésük és kegyeletük adóját.