Barac Gyula
Cs. és kir 12. gye.

Barac Gyula szervi szívbaja miatt a tényleges katonai szolgálat alól felmentették, de ő 1916-ban önkéntesként bevonult a komáromi császári és királyi 12. gyalogezredhez. Mint ácsmestert, az utászokhoz osztották be, és a Doberdóra került. Fáradtságot és veszélyt nem ismerve az ellenséges tűzben építette, javította és erősítette az akadályokat. Lelkiismeretes, példaadó tevékenységét az I. osztályú Ezüst Vitézségi Éremmel is elismerték. Fáradhatatlan munkájával sok ellenséges támadást nehezített meg. 1917. június 8-án az ezred állása előtt lévő akadályok kijavítása közben hősi halált halt.