Stebler János

M. kir. 4. h. gye.
 

A zombori születésű Stebler János 19 évesen egyévi önkéntesként vonult be a nagyváradi 4. honvéd gyalogezredhez. 1916 augusztusában ezredével Monte San Michele szakaszon küzdött.
Augusztus 6-án az olasz támadások és ellentámadások egymást követték. Stebler hadapród őrmester, szakasza élén, példaadó bátor magatartást tanúsított. Heves ellenséges tűzben az állásukba betört ellenséget kiszorította, és az állást a továbbiakban megtartotta.
Példaadó vitézségét elöljárói a II. osztályú ezüst vitézségi éremmel jutalmazták.


 

Forrás: Unokájának szíves adatközlése



Badics István

Cs. és kir. 31. tü.e.

Badics István zászlós önálló hegyi ágyúszakaszával a császári és királyi 58. gyaloghadosztályhoz volt beosztva. A 6. isonzói csata idején a Görz-i hídfőállásban, közvetlenül a gyalogsági rajvonal mögött volt tüzelőállásban ágyúival. 1916. augusztus 6-án az olaszok meglepetésszerűen borzalmas hatású tüzérségi tűzzel árasztották el vonalainkat, mely kora reggeltől késő délutánig megszakítás nélkül tartott. A pergőtűz, mely minden képzeletet felülmúlt, megszakított minden összeköttetést a hátsó részekkel és így csapataink teljesen önmagukra voltak utalva. A délutáni órákban sűrű tömegekben hömpölyögtek le az olaszok a podgorai magaslatról és már csak pár száz lépésnyire voltak az olaszok az ágyúktól, de a tüzéreknek nincs meghátrálás, csak becsületes halál, vagy büszke győzelem. A következő nap reggelén a körülzárt csoport elszánt támadással kísérelte meg az olasz gyűrű áttörését. Badics zászlós hatásosan támogatta két ágyújával gyalogságunk végső erőmegfeszítését, amely végül eredménnyel járt és sikerült a körülzárt csoportnak az Isonzón átkelnie és az ellenség gyűrűjéből kiszabadulnia.

Korabeli könyvészeti források alapján.