Polaseczky György
Cs. és kir. 7. hue.

A 7. huszárezredben szolgáló Polasecky György huszár így számol be kitüntetésének előzményeiről:
„Erdélyben a Lipse nevű hegyen 1916. november 11-én öt huszárral tábori őrsön voltam. A román támadáskor parancs szerint visszavonultunk. Csak mikor már majdnem a saját állásunkhoz értünk, vettük észre, hogy egyik bajtársunk, nincs köztünk. Én rögtön jelentkeztem parancsnokomnál, hogy megnézzem, mi történt. A legnagyobb golyózáporban hol hason csúszva, hol egyik fától a másikig ugrálva sikerült is eljutnom nagy nehezen előbbi helyünkre, ahol átlőtt mellel megtaláltam jó bajtársunkat. Nem volt sok időm a gondolkodásra, vállamra vettem tehát sebesült bajtársamat és amilyen gyorsan csak lehetett, szaladni kezdtem vele állásaink felé. Ezért kaptam a II. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet."