Kucsera Ferenc
Cs. és kir. 69. gye.

A 6. isonzói csata 1916. augusztus 6-án korábban nem tapasztalt olasz tüzérségi tűzzel, és hatalmas gyalogsági túlerővel indult, melynek tétje Görz elfoglalása volt. A harcok középpontjában a 69. gyalogezred volt. Az ezred I. pótzászlóaljánál szolgált címzetes őrvezetőként Kucsera Ferenc tizedes. Augusztus 7-én a hősiesen helytálló 69-esek ellentámadást ellentámadás után intéznek az olaszok ellen. Közben az Oslavija-i templomdombot elfoglalták. Az olaszok délről előnyomulva, váratlanul az Oslavijánál küzdő három 69-es század hátába kerültek és őket teljesen körülzárták. A reménytelen helyzetbe került 69-esek hősi küzdelem után fogságba estek. Kucsera Ferenc őrvezető azok közé a szerencsések közé tartozott, aki egészségesen hazaérkezett a talján fogságból 1919 végén.

Burunka János
Cs. és kir. 29. gye.

A Tatárszorostól délkeletre emelkedő Poharek-magaslat elfoglalása után, 1916. augusztus 7-én Burunka szakaszvezető azt a parancsot kapta, hogy 10 embernyi erősségű járőrével kémlelje ki, hogy a hátráló ellenség megállott-e a Magurki-magaslaton. Burunka tehát elindult embereivel, neki a magaslatnak. Útközben azonban gyanús neszt vett észre, mely egy orosz járőr mozgolódásából eredt.
Burunka széjjelosztotta embereit, nesztelenül körülfogta az oroszokat, majd rajtuk ütött és a járőrt, mely 1 zászlósból, 1 altisztből és 10 emberből állott, foglyul ejtette.
Ezzel azonban az eredeti feladat még nem volt megoldva. Burunka tehát a foglyokat hátraküldte és folytatta útját.
Fölérve a magaslatra látja, hogy egy orosz század két gépfegyverrel erős tűz alatt tartja a mi előnyomulásban lévő rajvonalunkat. Burunka nem sokat gondolkodik. Oldalt került embereivel és élénk oldalozó tüzelést indít meg. A meglepett ellenség futva menekült, rajvonalunk pedig háborítatlanul folytathatta az előnyomulást.
A bátor szakaszvezető ezért a tettéért az I. osztályú ezüst vitézségi érmet nyerte jutalmul