|
Kothencz János
Cs. és kir. 7. hue.
A 7. huszárezredben szolgáló Kothencz János őrmester beszámolója a nap
harci eseményeiről:
„A dolsicai harcok fáradalmait még alig pihentük ki és már 1916. július
6-án hajnalban ismét riadó volt. Mostan a lengyel légió segítségére
kellett sietnünk. Báró Baich kapitány uramtól parancsot kaptam, hogy
szakaszommal menjek a cserjés szélére, ahonnan a közelfekvő orosz állástól
csak egy mocsaras rét választott el. Hason csúszva elértük szerencsésen az
erdő szélét. Mindjárt megállapítottuk, hogy az orosz támadni készül.
Negyedóra múlva meg is kezdődött a támadás, az oroszok nagy tömegben
jöttek. Tömött sorokban támadtak az orosz gyalogosok, de a szörnyű
gépfegyver- és ágyútűzben mindig vissza kellett szaladniuk. Ekkor egy
kozák dandár vágtatott előre. A rettenetes por- és füstfelhőben néhány
percig nem láttunk, de amikor eloszlott, lovas nélkül futó lovak, hörgő,
haldokló emberek tömegeit láttuk már csak, és a visszarohanó oroszokat."
|