Vági Imre
Cs. és kir. 68. gye.

1916. június 23-án a galícia Lipa folyó keleti partján egy szelíd hajlású dombon volt beásva a 68. gyalogezred 9. százada Vági Imre főhadnagy parancsnoksága alatt. Hevenyészett állás volt, csak pár spanyollovas-akadály védte. Hátuk mögött a mocsaras-iszapos Lipa, rajta egy keskeny híd s mögötte az ezred. Vági főhadnagy azt a parancsot kapta, hogy századával tartsa a hídfőállást minden támadás ellen. A legények csöndesen pipázva feküdtek a széles rajvonalban. A felkelő hold Ezüstszínűre festette a ködöt. Ebben az idillinek mondható állapotban indult meg éjfélkor a túlerejű orosz támadás a hídfő ellen. Az oroszok betörtek a 68-asok állásába, ahol iszonyatos kézitusa alakult ki. Vági főhadnagy halált megvető bátorsággal, mindig a legveszélyeztetettebb helyen tűnt fel, harcolt és bátorította katonáit. Vági főhadnagy a sebesült, vérző századával visszavetette az oroszt, s az ezred csatlakozó támadásának sikerét eldöntötte. A főhadnagyot bátor és példamutató helytállásáért a III. osztályú Vaskorona Renddel tüntették ki.