Gazsi József
Cs. és kir. 32. táb. tare.


A 32. tábori tarackos ezredben szolgáló Gazsi József tüzér a legnagyobb kötelességérzet ragyogó példáját adta bajtársai előtt, ütegének worobijowkai elkeseredett küzdelmei alatt 1916. április 9-én. Mint lőszeraltiszt volt beosztva és az erős ellenséges tüzelés dacara, kiválóan s rettenthetetlenül dolgozott, tempírozta [időzítette] a lövedékeket. Midőn egy ellenséges gránátszilánk állán megsebesítette, gyorsan bekötöztette magát s felszólítás ellenére sem ment hátra a lövegmozdonyokhoz. Ez volt a válasza: „Ilyen sebesüléssel nem mehetek vissza, hiszen nekem tempíroznom kell tovább a gránátokat.” Csak a tüzelés befejezése után tétetett sebére újabb kötést, de fájdalmai és vérvesztesége ellenére, ottmaradt az ütegnél. Példás kötelesség teljesítését az I. osztályú Ezüst Vitézségi Éremmel jutalmazták.
 

Korabeli könyvészeti források alapján.