Rajczy István
Cs. és kir. 69. gye.

1916. augusztus 28-án bekövetkezett a román hadüzenet s még azon az éjjelen megkezdődtek a támadások. Az aránytalanul kicsi magyar erők ellen felvonult románok hamarosan átlépték a magyar határt és Orsova eleste után veszedelmes helyzetbe jutottak a hosszú szakaszt tartó magyar zászlóaljak. A románok oldaltüzébe kerültek s hátrább kellett vonulniuk. A 69-es és a szomszéd 48-as zászlóaljak kényszerű visszavonulásának fedezésére Rajczy István 69. gyalogezredbeli törzsőrmestert rendelték ki szakaszával. Az volt a parancsa, hogy minden áron fedezze a visszavonulást. Rajczy törzsőrmester lelkiismeretesen teljesítetté is végzetszerű feladatát. Három napig rendíthetetlenül helytállóit két acélos szakaszával. Rajczy már az első napon megsebesült, de azért nemcsak mindvégig ott maradt, hanem az egész idő alatt halálmegvető elszántsággal és önfeledt honfiúi hűséggel vezette honvédő testvérei hősi küzdelmét. Háromnapi győzelmes ellenállás után, mikor a zászlóaljak már új állásokban voltak, hős Rajczy István is visszavonult vitéz csapatával. A sebesült vezért sátorlapban vitték le a vér mosta hegyről.