Csomor László
Cs. és kir. 7. hue.

A 7. huszárezredben szolgáló Csomor László káplár, a háborús élményeiről az alábbiak szerint számolt be:
„1915. november 5-én délután 2 órakor értünk lóról szállva az optowai hídfőhöz, melyet feladatunk volt minden áron tartani. Együtt volt ott huszár és dragonyos, mind gyalogosan. Az állás jól meg volt erődítve, többszörös drótkerítéssel, három oldalról kellett az ellenség ellen védekezni. Öt huszár, köztük én is, azzal a paranccsal lettünk kiküldve, hogy kb. 1600 lépésnyire az állás előtt mint megfigyelő ássuk be magunkat. Alig haladtunk az erdőben, mikor láttuk, hogy az oroszok támadásra fejlődve, elég gyors tempóban közelednek. A támadás mintegy fél óráig tartott, bajtársaim a nagy túlerőt visszaverték és az ellenség kénytelen volt 30 lépésnyire a drótkerítéstől visszahúzódni. A magyarok Istenének köszönhetem, ki a háború első napja óta megóvott, hogy a két tűz között rostára nem lőttek. Ez volt legszebb de egyúttal legrémesebb napja háborús életemnek.”