Lipcsey Antal
M.  kir. 1.  h. hue.

1915. szeptember 27-én Szinkovtól északra heves csata tombolt. Az oroszok mély tagozású sorokban indultak rohamra s rettentő veszteségeik ellenére is egyre új meg új tömegeket vetettek harcba. Lipcsey Antal kapitány, az 1. honvéd huszárezred svadron [század] parancsnoka tartalékállásból végignézvén a csata menetét, pontosan észrevette, melyik percben szükséges a beavatkozása. Saját arcélünk rövid ingadozásából megállapította, hogy itt van a lélektani pillanat, melyben a minden oldalról szorongatott legénységnek támogatására kell mennie. Ekkor avatkozott be Lipcsey kapitány. Svadronjának élén rohamra indult. Példamutatása lelkesítően hatott, és a más oldalról elősietett tartalékok is rohamra indultak. Valamennyinek az élén ott harcolt Lipcsey kapitány. Ellentámadásunk annyira hatott az oroszokra, hogy menekülve hagyták el állásaikat. Lipcsey vakmerő tettéért a III. osztályú Vaskorona Rendet kapta meg.