Szelp Ferenc
Cs. és kir. 69. gye.

1908 és 1911 között töltötte tényleges szolgálatát a császári és királyi székesfehérvári 69. gyalogezrednél Szelp Ferenc. Már szakaszvezetői rendfokozatban, 1914. július 28-án vonult be ismét a mozgósítást követően. Ezredével a szerb hadszíntérre, majd 1915 májusában az olasz harctérre került ahol az első hat Isonzó-csatában derekas helytállásával tűnt ki, amivel kiérdemelte a Bronz Vitézségi Érmet. Küzdött a Monte Sabotinon, a Podgorán, a San Martinon, a Monte San Michelen, az Oslavián és a Plava-Zagora védőkörletben. 1915. augusztus 5-én a görzi hídfő védelmében kialakult kézitusa során Al-Pontenál fogságba esett, ahonnan négy év múlva, 1919-ben tért haza.