Verbó Károly
M.  kir. 37. h. táb. tare.

A gorlicei áttörés után az oroszok lépésről lépésre, fokozatosan hátrálva adták fel állásaikat. A 37. honvéd tüzérdandárnál Verbó főhadnagy ütegével mindenütt a visszavonulók sarkában volt. Maga irányította az üteg tüzét, nem hagyva lélegzethez jutni az ellenséget. 1915. június 15-én a Dnyeszter mellett vívott Lisiatice-i ütközetben az oroszok kemény ellenállást követően ellentámadásba lendültek. Verbó főhadnagy az első vonalban küzdött, noha tüzértisztként ez nem lett volna feladata. Az egyre fokozódó nyomás alatt meghátrálni készülő gyalogságunkat személyes példájával magával ragadta, és segítségükkel az oroszok rohamát megtörte. A kézitusáig fajuló küzdelemben maga is halálosan megsebesült. Bátor helytállását hősi halála után a III. osztályú Vaskorona Renddel ismerték el.
 

Korabeli könyvészeti források alapján