Kristofek (Kristófy) Gyula

44. k.gy.e.

1915. június 3-án  a kaposvári 44. gyalogezredben Kristófy Gyula tartalékos zászlós, a Przemysl környéki Buhovice-nél vívott harcban mint szakaszparancsnok magaslott ki. Az egyik orosz támpont ellen teljesen nyílt terepen végrehajtott támadásunk alatt, az oroszok pusztító tüzérségi és géppuska tüzével nem törődve, vitéz és bátor példaadással ragadta előre szakaszát. Támadás után, az éjjeli sötétség leple alatt az oroszok közvetlen közelébe kúszott, ami által az ellenség hátrálását idejében megállapíthatta és jelenthette. Kristófy zászlós, szakaszának lelkesedéstől áthatott lendületes vezetésével később is kitüntette magát, miért is sorozatosan tanúsított kimagaslóan vitéz és igen eredményes magatartása elismeréseként,  az arany vitézségi éremmel tüntették ki.
 

Forrás: Magyar vitézi tettek gyűjteménye II. Bp. 1942.
 



Dévényi Pál
Cs. és kir. 72. gye.

Nemcsak személyes bátorságával, hanem igaz bajtársiasságról tanúskodó vitézségével is kitűnt Dévényi Pál, a pozsonyi császári és királyi 72. gyalogezred szakaszvezetője. Rajparancsnok volt, és az ellenség legélénkebb tüze ellenére, gyors iramban az orosz védelmi vonal közvetlen közeléig vezette előre beosztottait. Lendülete és lelkesedése magával ragadta a század többi részeit is. Az előremozgás alatt észrevette, hogy a szemben lévő állások előtt egy, a korábbi harcok alatt súlyosan megsebesült altiszt fekszik. Erre Dévényi szakaszvezető nem törődve az oroszok gyilkos tüzével, a sebesülthöz kúszott, és élete kockáztatásával vitte el a legközelebbi fedezékig. Védett helyre érve első segélyben részesítette a sebesültet, majd azonnal visszatért rajához, amelynek harcát tovább vezette. Dévényi szakaszvezető kimagasló helytállásáért és önfeláldozó magatartásáért az Arany Vitézségi Érmet kapta.
 

Korabeli könyvészeti források alapján