Szentjóby Szabó Lóránt Elemér
M. kir. 32. gye.

1905-ben végezte el a nagyváradi hadapródiskolát, ahonnan a a debreceni 3. gyalogezredhez avatták.
A háború kitörésekor a dési 32. honvéd gyalogezred kötelékében került a frontra mint hadnagy.
Beosztásaiban mindig hősiesen helytállt. A galíciai fronton 1915. szeptember 9-én Miszkownál sebesült meg először, majd zászlóalja élén 1915. szeptember 13-án Dzwiniacznál, és visszavonulás közben, Zaleszczykinél érte a halálos lövés.
Hősi halála után a katonai érdemkereszt kitüntetésre terjesztették fel.

Tusják György
Cs. és kir. 101. k.gy.e.

A Zlota-Lipa-i áttörést követő időben a 101. közös gyalogezred állandóan a visszavonuló oroszok nyomában volt és Galícia határán túl üldözte őket. 1915. szeptember 13-án az oroszok ellentámadásba kezdtek. Az általános harchelyzet következtében az ezrednek vissza kellett vonulnia. A vele szomszédos csapatok annyira szétszóródtak, hogy az arcvonal folytonossága megszakadt. Az így keletkezett résen egy orosz lovas osztag betört arcvonalunk mögé és szörnyű kaszabolást vitt véghez. A betört lovasok visszatérésének megakadályozására Tusják őrmestert küldték ki. Tusják nekitámadt a lovasoknak. A vitéz 101-esek bámulatos hidegvérrel vették fel a harcot, eszeveszett tüzeléssel fogadták az ellenséges lovasokat s még akkor is lőttek, midőn azok már alig pár lépésnyire voltak. Szörnyű pusztítást végzett tüzelésük az orosz lovasokban. Az ádáz küzdelemben a vakmerő lovas osztag teljesen megsemmisült.