Mészáros István
Cs. és kir. 7. utász zlj.

Mészáros István a 7. utász zászlóalj tartalékos főutásza a mozgósításkor vonult be alakulatához, és a szerb frontra került.
A legnagyobb ellenséges tűzben is példamutató helytállással végezte felelősségteljes munkáját. Ha kellett hajósként, ha kellett ácsként.
Zabresnél heves szerb gyalogsági tűzben hídépítés közben halálos lövés érte a vitéz főutászt.
Helytállását a II. osztályú ezüst vitézségi éremmel  ismerték el, de a kitüntetést már csak szeretteinek tudták átadni.

Erről a Szeged és Vidéke 1915. április 7-i száma így számolt be:


 

Forrás: Dédunokájának szíves közlése



Götze Árpád
M. kir. 31. h. gye.

A galíciai visszavonulás során Modrizani-nál lévő útkeresztezésig jutott az egyik ezredünk zászlóaljának néhány tagja, köztük a parancsnoka is. Egy orosz lovas járőr utolérte, körülfogta és a túlerő foglyul ejtette őket. Ebben a rettenetes helyzetben, minden megalkuvás nélküli hajthatatlan elszántsággal, Götze Árpád hadapród pár embert parancsnoksága alá véve, a körülzáró oroszokon magát átvágta. Ebben a kétségbeesett küzdelemben még 17 orosz foglyot is ejtett. Ezekkel együtt vonult a már állásban levő ezredéhez. Kiválóan vitéz és hősi magatartásának elismeréséül Götze Árpádot ezúttal az Ezüst Vitézségi Érem II. osztályával tüntették ki és soron kívül zászlóssá léptették elő.

Korabeli könyvészeti források alapján.