Fűrész János
Cs. és kir. 69. gye.

1914. november 25-én az ezred Nowa-Brzeznica községet tartotta megszállva. A II. géppuskás osztag, melynek Fűrész akkor parancsnoka, volt, a község keleti kijáratánál a híd  biztosítására és a műút pásztázására volt a közelfekvő házak padlásán felállítva. Az   oroszok a községtől északra, a temetőnél áttörve, a községbe nyomultak elő és az ott levő részeket, köztük a zászlóalj parancsnokságot, kötözőhelyeket stb. foglyul ejtették. Fűrész nem törődve azzal, hogy osztaga teljesen körül van zárva, nem adta meg magát, hanem - minden oldalra tüzelve - kitartott addig, míg az ezred által elrendelt ellentámadás a helyzetet nem tisztázta és az állásokat újra teljes egészében birtokba nem vettük. Az ellentámadás csak azért tudott oly rövid idő alatt eredménnyel járni, mert a géppuskás osztag - és más kisebb csoportok is - a végsőkig kitartottak. Ennek a kitartásnak pedig Fűrés gép-puskás osztaga volt a magja, a géppuskások kitartására pedig Fűrész higgadt, halált megvető vitézsége volt a döntő, ezzel érdemelte ki a Arany vitézségi érmet.
 

Gruber Mihály
Cs. és kir. 23. gye.

A nagyszebeni császári és királyi 23. gyalogezred szakaszvezetője, Gruber Mihály Wola-Wydrzyna-nál az ütközetben tanúsította vitézségét. A harc folyamán a telefon vezetékek megrongálódtak. A tüzérség összeköttetés hiányában nem tudta kellően támogatni a gyalogságot, így Gruber százada is igen súlyos helyzetben került. Gruber szakaszvezető önálló kezdeményezésére a leggyilkosabb golyózáporban a saját tüzérségi állásainkhoz ment vissza, a parancsnokot a kedvező célokról tájékoztatta és azután ismét a rajvonalba tért vissza. A tüzérek az általa megadottakat felhasználva a lövegek tüzével immár hatásosan tudták segíteni a gyalogságot. Öntevékeny, az ütközet kimenetelét befolyásoló cselekedetéért az Ezüst Vitézségi Érem II. osztályával tüntették ki.