|
Taussig
Aladár
1914. október 1-jén egy magyar-osztrák repülőgép
érkezett Przemyslbe. Messziről, a főhadiszállásról jött a világtól elzárt
városba. A kétfedelű Albatros gépből két fiatal katonatiszt szállt ki: az
egyik vezérkari tiszt volt, a másik Taussig Aladár pilóta főhadnagy, a
hadsereg egyik legkitűnőbb tábori pilótája. A repülőgép két óra alatt jött
a főhadiszállásról. Vakmerő vállalkozás volt a különösen rossz időben,
ellenségen keresztül. Új chiffret (titkos írás-kulcsot) kellett vinni a
vár dróttalan távírója számára és egy vezérkari tisztnek is okvetlen el
kellett jutnia a várba, hogy főseregünknek offenzíváját összhangba hozza a
vár védőseregének működésével. Az önkéntes jelentkezők közül a sors
Taussig főhadnagyra esett, aki aztán el is indult a veszedelmes útra egy
vezérkari századossal. A repülés kezdetben minden incidens nélkül és simán
ment. Miután a gép átrepült Dubieckó fölött, rettenetes tüzelés fogadta
őket. A srapnel zápor kezdetben a gép mögött robbant föl, később azonban
egészen közel süvöltőztek hozzá a lövedékek. Háromszor el is találták, de
a golyók és szilánkok mindig csak a repülőgép szárnyfelületét érték.
Taussig főhadnagy október 6-ig maradt a várban, mert az időjárás rossz
volt s ekkor ismét visszarepült a főhadiszállásra. Ez a repülés még
veszedelmesebb volt, mint az első, mert alighogy az orosz tüzérség fölé
ért, az összes tűzvonalban lévő ágyúkat reáirányították. Nyolc lövés
találta a gép szárnyait, egy srapnel-darab pedig megrongálta a
benzinvezető csövet is, úgy, hogy ezt a rést ujjával fogta be a főhadnagy,
hogy a motor ne maradjon benzin nélkül. Aztán kétszer hóförgetegbe került
a gép s a bátor légi utasok csak négy órai kemény munka után félig
megfagyva értek vissza a főhadiszállásra.
|