Besenyei János
M. kir. 2. h. hue.

A 2. honvéd huszárezred orosz-lengyelországi visszavonulása közben 1914. október 9-én a Visztula partján gyalogosan rajvonalba fejlődött, hogy a tömegekben támadó orosz erők előrenyomulását feltartóztassa. Besenyei János őrmester az 1. század lovait a huszárok állásai háta mögött lévő erdőben helyezte el, hogy szükség esetén kéznél legyenek. Csakhamar elkeseredett harcokra került a sor. A huszárok rajvonalát az oroszok aránytalan túlereje lépésről-lépésre szorította vissza. A lovak a tüzérségi és gyalogsági tűztől megbokrosodtak és szétfutottak. Besenyei őrmester századának kétségbeejtő helyzetét látva, a legnagyobb erőfeszítéssel, sűrű golyózáporban a lovakat összeszedte és kellő pillanatban századának rendelkezésére bocsátotta. Így a hivatásának megfelelt huszárszázad még idejekorán lóra ült és kevés veszteséggel visszavonult. A későbbi visszavonulás során Besenyei őrmester még igen hasznos felderítő szolgálatokat végzett, miközben egy sebesült bajtársát is megmentette az ellenség kezei közül.