MAGYAR HONVÉDELMI-  ÉS HADÜGYMINISZTEREK

1848-

Mészáros Lázár

altábornagy

1796-1858

 

hadügyminiszter

1848. 05. 23-1849. 05. 05

 

Mészáros Lázár rendkívül nagy műveltségű tiszt volt. Hét nyelven beszélt, és elmélyült ismeretei voltak a
 katonai tudományokban. 1844-ben a Magyar Tudós
 Társaság levelező tagjává választották. Székfoglalójában a modern polgári társadalmak hadseregét választotta témául.

Batthyány Lajos 1848. március 22-én felkérte, hogy vállalja el az első felelős magyar kormányban a hadügyminiszteri posztot. Hivatalát az itáliai hadszíntérről visszatérve május 23-án vette át, és vezérőrnaggyá léptették elő.  Elöljárója lett a Magyarországon állomásozó császári haderőnek. Mészáros Lázár elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar honvédsereg megszervezésében, joggal tekintik a magyar honvédség megteremtőjének. Hadügyminiszterként ő készítette el az ország védelmére szükséges katonai erő kiállításáról szóló törvényjavaslatot.

Klapka György
tábornok
1820-1892

hadügyminiszter
1849. 05 06-1849. 05. 07

1838 májusában lépett hadapródként az 5. tüzérezredbe. 1842-ben e először a magyar királyi nemesi testőrségbe, végül a bécsi gárdába sikerült bejutnia. 1849 árcius 15-én megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Március 28-án Kossuth tábornokká léptette elő, és és kinevezte a hadsereg ideiglenes vezérkari főnökének.

Részt vett az április 26-ai komáromi ütközetben, majd a vár felszabadítását eredményező hadművelet után, április 30-án Görgey helyetteseként  rövid időre átvette a hadügyminisztérium irányítását

Görgei (Görgey) Artúr
altábornagy
1818.-1916

hadügyminiszter
1849. 05. 07-1849. 07. 07

1836-ban a cs. kir. 60. gyalogezred hadapródja lett. 1837-ben előléptették hadnaggyá, majd a nemesi testőrséghez került. 1845-ben kilépett a hadseregből, és vegyészetet kezdett tanulni.
1848 október 7-én honvédezredessé nevezték ki. 1848 nov. 1-jén lett a feldunai hadsereg fővezére. Kossuth  leváltotta  Görgeit a fővezérségről, és a fővárosba rendelte, hogy vegye át a hadügyminisztérium vezetését.  Május 21-én,  Buda várának bevétele után,  a seregparancsnokság mellett átvette a hadügyminisztérium igazgatását is.
Július 4.-én  Görgei a kormányhoz írt levelében lemondott a hadügyminiszterségről, és bejelentette, hogy a hadseregnél kíván maradni.

Aulich Lajos
tábornok
1793-1849

 

 hadügyminiszter
1849. 07. 14-1849. 08. 11

Részt vett az 1813-1814-es hadjáratban és a döntő lipcsei csatában is. A harcokban tanúsított helytállásáért hadnaggyá léptették elő. A szabadságharcban alezredesi rangban, a 2. gyalogezrednél zászlóaljparancsnok lett.

Kitüntette magát a harcokban,  szűk fél év múlva, októberben már ezredes rangban a feldunai hadtest egyik hadosztályát vezette. A kápolnai csata előtt kapta meg tábornoki kinevezését.

A szabadságharc utolsó hadügyminisztere volt. Megpróbált újításokat kezdeményezni, hadparancsban írta elő a nemzetiségi honvédek kiemelten barátságos kezelését, a velük való "emberséges bánásmódot"

 

csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula

politikus

1823-1890

 

honvédelmi miniszter

1867. 02. 17-1871. 11. 14

1848 áprilisától Zemplén vármegye főispánja, a megyei önkéntes nemzetőrök parancsnokaként részt vesz a pákozdi csatában. A tavaszi hadjáratban Görgey Artúr segédtisztjeként szolgál, ezredessé léptetik elő. 1851-ben távollétében halálra ítélték

 

Jelentős szerepe volt  az önálló magyar Honvédség megalakításában. Az 1868. évi 40. törvény kimondta, hogy: "A védelmi kötelezettség általános, és minden védképes állampolgár által személyesen teljesítendő." A hadköteles korú (húsz és harminchat év közötti) férfiak sorkatonai szolgálati ideje a korábbi negyvennyolc hónapról huszonnégy hónapra csökkent.

 

nagylónyai és vásárosnaményi gróf dr. Lónyay Menyhért

politikus

1822-1884

 

honvédelmi miniszter

1871. 11. 14-1872. 12. 04

1839-ben bölcsészdoktorrá avatták, aktívan részt vett az 1848 áprilisi törvények megalkotásában.

1871. nov. 14-től 1872. dec. 4-ig miniszterelnök és egyben honvédelmi miniszter.

 

okányi és érkenézi

Szlávy József
bányamérnök, politikus
1818-1900

 

honvédelmi miniszter
1872. 12. 05-1872. 12. 15

1844-ben bányamérnöki oklevelet szerzett . 

1872. december 5-től 1874. március 21-ig volt Magyarország miniszterelnöke, 1872. december 5-e és 15-e között pedig honvédelmi miniszter is .

 

 Szende (Frummer) Béla
politikus
1823-1882

 

honvédelmi miniszter
1872. 12.15-1882. 08. 18

1869-1872 között tanácsos volt a honvédelmi minisztériumban. 1872. december 15-től haláláig pedig honvédelmi miniszter.

 

gróf  rádai Ráday Gedeon
1841-1883

 

honvédelmi miniszter

1882. 08. 19-1883. 12. 26

1866-ig dragonyos kapitányként a császári udvarnál az uralkodó szárnysegédje volt. 1866-ban megvált a katonai pályától.1875-ben függetlenségi párti országgyűlési képviselő.
Minisztersége alatt a Ludovika Akadémiát honvédtisztképző iskolává fejlesztette, a honvédelmi törvényt felülvizsgáltatta (1882: 39. tc.), a csendőrséget katonai alapon megszervezte.

 báró orczi Orczy Béla
politikus
1822-1917

 

honvédelmi miniszter
1884. 01. 02-1884. 10. 28

Bölcsészettudományi, majd jogi doktorátust szerzett. 1846-ban helytartótanácsi titkár lett. 1848-ban nemzetőrként, majd honvéd századosként részt vett a délvidéki harcokban. A forradalom leverése után kénytelen volt visszavonulni a politikai élettől.
1865-1868-tól osztályfőnök az osztrák-magyar közös külügyminisztériumban. 1879. szeptember 25-től 1890. december 24-ig a király személye körüli miniszter. Közben másfél hónapig  honvédelmi miniszter is.

 báró komlóskeresztesi

Fejérváry Géza
táborszernagy

1833-1914

 

honvédelmi miniszter
1884. 10. 28-1903. 07. 27

 

A bécsújhelyi katonai akadémián végzett. 1851-től hadnagy. 1859-ben mint vezérkari kapitány részt vett a solferinói ütközetben. 1862-ben osztrák, 1875-ben magyar bárói rangot kapott. 1865-től őrnagy és Ferenc József szárnysegédje. Részt vett az 1866. évi porosz háborúban. 1868-ban alezredes a monarchia hadseregében, majd a honvédségben. Itt államtitkár, majd honvédelmi miniszter, később az uralkodó testőrségének kapitánya.

 

 Kolossváry Dezső

lovassági tábornok

1854-1919

 

honvédelmi miniszter

1903. 06. 27 -1903. 11. 03

 

A bécsi műszaki akadémia elvégzése után a 10. huszárezred hadnagya lett. Elvégezte a bécsi hadiiskolát. 1903-ban a budapesti 2. honvéd huszárdandár parancsnoka, vezérőrnagy. 1903. jún. 27.-nov. 3-ig honvédelmi miniszter, majd 1904-től ismét vezérkari tiszt, hadtestparancsnok, 1912-től lovassági tábornok, 1913-tól a 14. huszárezred ezredtulajdonosa.

 

nemes székelyi Nyíri Sándor

vezérőrnagy

1854-1911

 

honvédelmi miniszter

1903. 11. 03-1905. 06. 18

Katonai szolgálatát 1874-ben kezdte. 1881-87-ben a vezérkarnál, 1891-től a közös hadügyminisztériumban szolgált. 1896-tól a debreceni honvédezred, 1899-től a Ludovika Akadémia parancsnoka. 1903. nov. 3-tól 1905. jún. 18-ig vezérőrnagyként honvédelmi miniszter Tisza István kormányában. 1905-ben országgyűlési képviselő. 1906. febr. 19-én mint a fehérvári honvédkerület parancsnoka királyi biztosként  karhatalommal feloszlatta az országgyűlést.  1910-től a m. kir. testőrség testőrfőhadnagya és házparancsnoka.

 Bihar (Valkovics)  Ferenc

altábornagy

1847. 1920

 

honvédelmi miniszter

1905. 06. 18-1906. 04. 08

Katonai tanulmányainak elvégzése után a Ludovika Akadémia törzstiszti tanfolyamának tanára volt. Őrnagyként a 29. honvédzászlóalj parancsnoka.  1888-tól 1896-ig a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott ezredesi rangban. 1896-ban a honvéd tiszti tanfolyam parancsnokságának vezetője, a Honvédelmi Minisztérium I. csoportjának főnöke volt. 1897-ben vezérőrnagy, majd altábornagy lett, s a székesfehérvári V. honvédkerület parancsnoka.

 

Pap Béla
vezérőrnagy
1845-1916

honvédelmi miniszter
1906. 03. 06-1906. 04. 08

Hadmérnöki Akadémia elvégzése után utászhadnagyként részt vett az 1866 évi itáliai hadjáratban.
1901-ben vezérőrnagyként a honvédelmi minisztérium ügyosztályvezetője.
 

 Wekerle Sándor
politikus
1848-1921

honvédelmi miniszter
1906. 04. 08-1906. 04. 14

1906. április 8-tól 1910. január 17-ig másodszor miniszterelnök, egyúttal saját kormányában pénzügyminiszter, néhány napig a honvédelmi miniszteri teendőket is ellátta.

 

 Jekel és margitfalvi  Jekelfalussy Lajos

altábornagy

1848-1911

honvédelmi miniszter
1906. 04. 14-1910. 01. 16

 

1869. szeptember 16-án az eperjesi 37. számú honvédzászlóaljhoz avatták fel. 1869. október 24-én hadnaggyá nevezték ki. 1876-78 között a hadiiskola hallgatója volt. 1879-80-ban tanár volt a Ludovika Akadémián, később a honvédelmi minisztérium ügyosztályára került. 1896-ban vezérőrnagy lett, három év múlva a székesfehérvári V. honvédkerület parancsnokává nevezték ki, majd 1905-ben császári és királyi altábornaggyá léptette elő. 1906-ban  a második Wekerle-kormány honvédelmi minisztere.

 

báró Hazai (Kohn) Samu

vezérezredes
1851-1942

 

honvédelmi miniszter

1910. 01. 17-1917. 02. 19

1873 márciusában besorozták honvédnek. Kiváló képességeit hamar felismerték, s még ősszel beíratták a Ludovika Akadémiára.  1879-től 1881-ig a bécsi hadiiskolát hallgatta. 1881-től dandársegédtiszt, 1883-ban főhadnagy, majd hadtestvezérkari, honvédkerületi, 1886-ban honvédelmi minisztériumi szolgálatra vezényelték. 1889 és 1904 között a Ludovika Akadémián tanított:. 1907-ben tábornok léptették elő. 1904-1910-ben a Honvédelmi Minisztérium csoportfőnöke volt. Miniszterségéhez kapcsolódik a katonai bűnvádi eljárásról szóló,  modern szellemű törvény, a háború esetére való rendkívüli kormányzati intézkedések, s legfőképp a korszakot alkotó véderőreform kodifikálása.

 

báró Szurmay Sándor

gyalogsági tábornok
1860-1945

 

honvédelmi miniszter

1917. 02. 19-1918. 10. 31

1882-ben katonai pályára lépett.  1886-87 között elvégezte a Ludovika Akadémia felsőbb tiszti tanfolyamát, és 1887-89 között a bécsi cs. és kir. Hadiiskolát..  1890-ben a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztériumba, majd 1891-ben Bécsbe, a cs. és kir. haderő vezérkarának hadműveleti és vasúti irodájához osztották be.
1899-ben visszarendelték a minisztériumba, 1900-tól a honvéd vezérkar osztályvezetőjévé nevezték ki.
 1914. május 11-én altábornaggyá  léptették elő. Ebben a beosztásban érte az első világháború kitörése, honvédelmi államtitkárrá nevezték ki, de már novemberben harctéri szolgálatra jelentkezett. Károly király 1917. február 19-én  magyar királyi honvédelmi miniszterré nevezte ki.

 

Linder Béla
tűzér ezredes
1876-1962

 

hadügyminiszter

1918. 10. 31-1918. 11. 09

November 2.-án a budapesti helyőrség  tisztjei a parlament előtt esküt tettek. Ekkor hangzott el szájából az a híressé/hírhedté vált hadügyminiszteri mondat, hogy: "Soha többé katonát nem akarok látni!"

sepsiszék-nagyborosnyói  Bartha Albert
katonatiszt, politikus
1877-1960


hadügyminiszter
1918. 11. 09-1918. 12. 12

Az I. világháború alatt 1917-től a balkáni 11. hadsereg, majd az erdélyi II. hadsereg vezérkari főnöke volt.
Hadügyminiszterként gyökeresen szakított elődje pacifista politikájával, kiáltványt adott ki a  magyar határok védelméről, megkezdte az ország számára akkor engedélyezett létszámú hadsereg szervezését (november végére mintegy 30 ezer főt sikerült besoroznia),  megpróbálta fenntartani a bomlófélben lévő egységek fegyelmét.  A Tanácsköztársaság alatt bebörtönözték, majd ennek bukása után kizárták a hadseregből.
1946-ban ismét honvédelmi miniszterré nevezik ki.

 

gróf nagykárolyi Károlyi Mihály
1875-1955

 

hadügyminiszter
1918. 12. 12-1918. 12. 29

A hadügyi tárca  ideiglenes vezetője, de a tényleges vezetéssel Bőhm Vilmost bízta meg.

 dr gróf tolnai Festetics Sándor
1882-1956

 

hadügyminiszter

1918. 12. 29-1919. 01. 19

Jogi tanulmányokat folytatott, majd  diplomáciai szolgálatot teljesített  Az első világháború alatt a cs. és kir. 19. huszárezred tisztje. Leszereléséig századosi rendfokozatot ért el, később őrnaggyá lépett elő.

1918. december 29-én került a Honvédelmi Minisztérium élére. Legfontosabb feladatának tekintette, hogy a hadseregben  gátat vessen a forradalmi, a baloldali mozgalmak erősödésének. Folytatni igyekezett az elődje által megkezdett intézkedéseket a hadsereg fegyelmének, a vezetés tekintélyének megszilárdítására. Kísérletet tett, hogy karhatalmi alakulatok, tiszti századok létrehozásával megbízható fegyveres támaszt teremtsen. 1919. január 7-re akciót készített elő a kommunista vezetők letartóztatására és a forradalmi irányítás alatt álló csapatok lefegyverzésére. Terve  kiszivárgott és ezért a  tárcától megválni kényszerült.

 

 Böhm Vilmos

1880-1949

 

hadügyminiszter

1919. 01. 19-1919. 03. 21

.

Írógépműszerész szakmát tanult. Ifjúmunkásként  bekapcsolódott  munkásmozgalomba. Az MSZDP centrumához tartozott. Az I. világháború idején főhadnagyi rangot ér el. 1918-ban az általános sztrájk idején letartóztatták. Aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban, a hadügyi tárcát megbízottként vezette.
Szociáldemokrata részről részt vett a KMP-vel a pártegyesítésről folytatott tárgyaláson.
A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg szociális népbiztosa, majd hadügyi népbiztos. A "Tiszántúli Vörös Hadsereg" főparancsnoka, majd a Vörös Hadsereg főparancsnoka. A kommün után emigrált.

 

Pogány (Schwartz) József
1886-1939
 

hadügyi népbiztos
1919. 03.  21-1919. 04. 02

Érettségi után tanárnak készült.  1905-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba.. Az I. világháborúban frontkatona és haditudósító volt.
Az őszirózsás forradalom egyik irányítója, a Katonatanács vezetője lett.  Egyik aláírója volt a két munkáspárt egyesülését, a proletárdiktatúra megteremtését deklaráló határozatnak. Szerepet vállalt a Tanácsköztársaságban: hadügyi, később külügyi és közoktatási népbiztos, és a Vörös Hadsereg II. hadtestének parancsnoka volt.
Március 25-én jelent meg a Vörös Hadsereg fölállításáról szóló rendelet.

1939-ben a Szovjetunióban kivégezték.
Kun (Kohn) Béla
Böhm Vilmos
Fiedler Rezső
Haubrich József
Szántó Béla

1919. 04. 03-1919. 06. 24


Átmenetileg öttagú hadügyi kollégium.
 
Szántó (Schreiber) Béla
1881-1951
 

hadügyi népbiztos
1919. 06. 24-1919. 08. 01

Tisztviselő.  Az I. világháború előtt az SZDP baloldali ellenzékéhez tartozott, részt vett az antimilitarista mozgalomban.
Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom idején a Katonatanács egyik vezetője. A KMP alapító tagja és a Központi Bizottság egyik titkára.
A Tanácsköztársaság idején hadügyi népbiztos, a Vörös Hadsereg egyik szervezője.
A Tanácsköztársaság bukása után előbb Bécsbe, Berlinbe, majd az SZU-ba emigrált.

 Haubrich József

1883-1939

 

hadügyi népbiztos
1919. 08. 01-1919. 08. 06

Vasöntő. 1902-ben kapcsolódott be a szocialista mozgalomba.
 Az I. világháború végén az SZDP vezetőségének tagja. A Tanácsköztársaság idején kereskedelmi, majd hadügyi népbiztos, Budapest  katonai parancsnoka.
 Mint a Peidl-kormány hadügyminisztere  lefegyverezte a Vörös Őrséget.

 

kisjolsvai Szabó Zoltán
vezérörnagy
1858 -1934
 

hadügyminiszter
1919. 05. 05-1919. 05. 30

Károlyi Gyula aradi kormányában hadügyminiszter.

 

gróf nagykárolyi Károlyi Gyula
1871-1947
 

hadügyminiszter
1919. 05. 31-1919. 06. 05

 

Érettségi  után az állam- és jogtudományi karra járt. Ezt követően a bonni és a berlini tudományegyetemeken volt hallgató. Hazatérése után, 1905-ben  bekapcsolódott a politikai életbe. 1910 után visszavonult a politikától Az I. világháború kitörése után jelentkezett önkéntesnek, és tartalékos huszárhadnagyként az orosz fronton teljesített szolgálatot. 1919 tavaszán Károlyi Gyula Aradon alakított ellenkormányt a proletárdiktatúra megdöntése érdekében. Szegedre ment, és itt alakította meg 1919. május 30-án  új kormányát, ekkor kérte fel Horthy Miklóst, hogy vállalja el az új Nemzeti Hadsereg felállítását az ellenforradalmi kormány hadügyminisztereként.

 nagybányai Horthy Miklós

altengernagy
1868-1957

 

hadügy miniszter

1919. 06. 05-1919. 07. 12

fővezér

1919. 07. 12-1919. 08. 15

A Tanácsköztársaság idején csatlakozott  Szegeden zajló ellenforradalmi szervezkedéshez, gróf Károlyi Gyula  kormányában hadügyminiszter lett.
A Nemzeti Hadsereg élére állt. Fővezérként1919. augusztus 18-án a Szövetséges Katonai Misszió előtt jelentette be, hogy amint arra engedélyt kap, négy napon belül tényleges haderővel rendelkezik, és helyreállítja a rendet Magyarországon. Csapataival az Antant engedélyének birtokában a Dunántúlra vonult, főhadiszállását pedig Siófokon rendezte be. Ekkor  8000 katona géppisztolyokkal és 19 tábori ágyú alkotta a haderőt.

 Schnetzer Ferenc
vezérörnagy,

1867-1944


hadügyminiszter
1919. 08. 15-1919. 11 . 24

Részt vett az 1919-i ellenforradalmi szervezkedésben..
 A Friedrich - kormányokban a hadügyminisztérium  ideiglenes vezetője, illetve hadügyminiszter.
Az önálló katonai lelkészség  az ő kezdeményezésére 1919 szeptemberében alakult meg.

 

 Friedrich István

1883-1951


hadügy miniszter
1919.11. 24-1920. 03  15

A  budapesti ill. a charlottenburgi műegyetemen szerzett mérnöki diplomát, majd a budapesti és berlini egyetemen jogot hallgatott.
1912-ben belépett a Függetlenségi és a 48-as Pártba. Kapcsolatba került a szabadkőműves-mozgalommal is. . Az I. világháború során tüzérfőhadnagyként szolgált.  Az őszirózsás forradalom idején az ún. "lánchídi csata"  egyik hangadója. 1918. november-1919. január között  a hadügyminisztérium politikai államtitkára . A Tanácsköztársaság idején mint az egyik ellenforradalmi csoport vezetőjét letartóztatták, de megszökött.
A Huszár kormányban honvédelmi miniszter.

 

bádoki Soós Károly

altábornagy

1869-1953


 

honvédelmi miniszter
1920. 03. 15-1920. 07. 19

 

Az I. világháborúban ezred- és dandárparancsnok.  A háború után részt vett a szegedi ellenforradalmi szervezkedésekben. Ő volt a Nemzeti Hadsereg első vezérkari főnöke. 1919. decemberében hadügyi államtitkárrá nevezték ki, 1920. március 15-től július 19-ig a Simonyi-Semadam kormányban  honvédelmi miniszter.

 

 

 

 szandai Sréter István

altábornagy
1867-1942

 

honvédelmi miniszter
1920. 07. 19-1920. 12. 16

.A bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után előbb a közös hadseregben szolgált, majd átlépett a honvédség kötelékébe. 1918. júniusától augusztusig ezredesként budapesti városparancsnok helyettes volt. 1919. április 24-én letartóztatták a Tanácsköztársaság ellen szervezett fegyveres akció miatt. 1919. augusztus 9-én József főherceg a Dunántúl parancsnokává, majd Horthy Miklós a székesfehérvári hadosztály parancsnokává nevezte ki.  Az első Teleki-kormány idején volt honvédelmi miniszter.

 

 Belitska Sándor

vezérörnagy
1872-1939

 

honvédelmi miniszter
1920. 12. 16-1923. 06. 28

Elvégezte a Ludovika Akadémiát és a hadiiskolát. 1890-ben hadnaggyá nevezték ki. A századelőn vezérkari százados, majd később a Honvédelmi Minisztérium vezérkari osztályának vezetője. 1912-ben vezérkari ezredessé léptették elő. Hosszabb ideig a 77. dandár parancsnoka volt, majd az 1. keleti hadsereg főparancsnoka. A háború alatt tábornok, később altábornagy lett.
A Károlyi-kormány alatt 6000 főnyi rendfenntartó egységet kívánt felállítani, mint főparancsnok, de terve meghiúsult. Szegedre szökött, ahol a nemzeti kormányban hadügyminiszter lett. A nevéhez fűződik a későbbi honvédségi törvény és a csendőrség átalakítása.
A trianoni békediktátum megszüntette a hadkötelezettséget, és 35 ezer főben maximálta az önkéntes haderő létszámát.

 

 körösszeghi és adorjáni gróf
Csáky Károly

vezérezredes
1873-1945

 

honvédelmi miniszter
1923. 06. 28-1929. 10. 10

A Ludovika Akadémia és a bécsi hadiiskola elvégzése után, 1894-ben vezérkari szolgálatra osztották be.  Az I. világháború kitörése után az orosz frontra került, ahol még abban az évben megsebesült. Felgyógyulása után a honvédelmi minisztériumban osztották be, ezredesi rangban.  A háború befejezte után nyugdíjba vonult. 1923-ban a Bethlen-kormányban elvállalta a honvédelmi miniszteri tárcát. 1924-ben altábornaggyá, 1927-ben lovassági tábornokká léptették elő. Honvédelmi miniszterként támogatta az Antant vizsgáló bizottsága működésének a beszüntetését.

 

 vitéz jákfai Gömbös Gyula
1886-1936

 

honvédelmi miniszter
1929. 10. 10-1936. 09. 02

1905-ben zászlóssá avatták. 1912-ben főhadnagyként vonult be a bécsi hadiiskolába, ahol vezérkari tiszti képzésben vett részt. Az I. világháború végére már vezérkari százados. 1918-ban hadügyminisztériumában vállalt tisztséget. 1921 októberében, a királypuccs idején fontos szerepet játszott a  mozgósításában, és a budaörsi csatában. 1929-ben Horthy szolgálaton kívüli tábornokká nevezte ki. Hadügyminiszterként tartózkodott a politizálástól, és sokat tett a hadseregfejlesztés érdekében. 1930. október 1-ig a honvédség létszámát 57 648 főre növelték.

 

 vitéz leveldi Kozma Miklós

belügyminiszter
1884-1941

 

honvédelmi miniszter
1936. 05. 14-1936. 08. 07

Ideiglenesen Gömböst helyettesítette.

 

 Somkuthy József
vezérezredes
1883-1961

 

honvédelmi miniszter

1936. 09. 02.-1936. 10. 12

Tüzérségi katonai iskolát végzett, 1903-ban avatták hadnaggyá. 1907 és 1910 között elvégezte a bécsi hadiiskolát és a közös osztrák-magyar hadsereg vezérkarához került. Az I. világháborúban a hadsereg-parancsnokságon, majd a hadműveleti irodában teljesített szolgálatot. A Nemzeti Hadseregbe már megalakulásakor belépett, ahol a vezérkari főnökségen dolgozott 1921 júniusáig. Hosszú ideig zászlóaljparancsnokként szolgált, majd a hadsereg főparancsnokának egyik szárnysegéde lett. Horthy Miklós katonai irodájának főnöke. 1935 januárjától vezérkari főnök, majd  a Gömbös-kormányban volt honvédelmi miniszter.

 Rőder Vilmos

 vezérezredes
1881-1969


 

honvédelmi miniszter
1936. 10. 12-1938. 05. 14

1899-ben végezte el a Ludovika Akadémiát. Előbb hadnagy, majd a bécsi hadiiskola elvégzése után főhadnagy. Az I. világháborúban hadosztály, majd hadtest vezérkari főnök. 1920-tól vezérkari ezredes, 1923-tól vezérőrnagy, 1926-tól altábornagy, 1933-tól pedig gyalogsági tábornok.  1920-tól a hadügyminisztériumban  osztályvezető. 1930 - 1934 között a hadseregfejlesztés elindítója. Gömbös halála után, 1936 - 1938 között Darányi Kálmán kormányában honvédelmi miniszter. Részt vett a győri program kidolgozásában. 1937 októberétől a m.kir. honvédség személyi állománya 85332 fő.

 

 vitéz nemes nagylaki

Rátz Jenő

vezérezredes

1882-1952

 

honvédelmi miniszter

1938. 05. 14-1938. 11. 15

 

.Az I. világháborúban a fronton harcolt, a Tanácsköztársaság idején visszavonult a szolgálattól, majd 1920-tól belépett a Nemzeti Hadseregbe. 1922-től a honvéd hadiiskolán tanított, majd 1928 - 1930 között a vezérkar főnökségen teljesített szolgálatot. 1923-ban ezredessé, 1930-ban tábornokká, 1936-ban altábornaggyá léptették elő. 1935 - 1936 között a vezérkari főnök helyettese, 1936 október 1-től honvéd vezérkari főnök. 1938-ban gyalogsági tábornokká léptették elő, majd még ugyanebben az évben honvédelmi miniszter lett az Imrédy-kormányban.

 

 vitéz dálnokfalvi Bartha Károly

vezérezredes
1884-1964

 

honvédelmi miniszter

1938. 11. 15-1942. 09. 24

1904-ben végzett a mödlingi műszaki katonai akadémián. Az I. világháború idején magasabb parancsnoki tisztségeket töltött be Budapesten és Triesztben. 1919-ben a Vörös Hadsereg soraiban harcolt előbb a csehek, majd a románok ellen. A Tanácsköztársaság bukása után a Nemzeti Hadseregbe lépett be, ahol 1920-ban alezredesi rangot kapott. 1936-tól a Honvédelmi Minisztériumban  csoportfőnök. 1938-ban honvédelmi miniszter  az  Imrédy-kormányban. Ezt a tisztségét a Bárdossy-kormányban is megőrizte.

1939. évi II. törvénycikk vezette be  a mindenkire kiterjedő védkötelezettséget.

 Mandátuma idején történtek a Bécsi döntések, a Bácska és a Muravidék megszállása, valamint Kassa bombázása. 1941. június 26-án Magyarország belépett a II. világháborúba.

 

 vitéz nagybaczoni
Nagy Vilmos

vezérezredes
1884-1976

 

honvédelmi miniszter

1942. 09. 24-1943. 06. 12

 A Ludovika Akadémia elvégzése után 1905-ben hadnagy. 1909-12-ben a bécsi Hadiiskolát  végezte. 1914-ben vezérkari százados.  Az I. világháború idején különböző vezérkari beosztásokat töltött be.  1919-ben vezérkari őrnagy, 1927-31-ben az I. vegyesdandár vezérkari főnöke, 1931-33-ban a honvédség főparancsnokának szárnysegéde. 1934-ben tábornokká léptették elő. 1935-36-ban a Honvédelmi Minisztériumban  csoportfőnök. 1937-tól altábornagy. 1938-39-ben az I. hadtest parancsnoka, 1939-40-ben gyalogsági szemlélő, 1940-től 1941-ig, nyugdíjazásáig az 1. magyar hadsereg parancsnoka volt. Horthy 1942. szeptember 21-én felkérte a honvédelmi miniszteri tárca vezetésére. Meggyőződéséhez híven mindent megtett, hogy a honvédséget távol tartsa a politikától. Törekedett az itthon maradt csapatok modernizálására és megőrzésére.  Több intézkedést hozott a munkaszolgálatosok helyzetének, a velük való bánásmódnak javítására. Szálasi hatalomra jutása után letartóztatták.

 

  csataji

Csatay (Tuczentaller) Lajos

vezérezredes
1886-1944

 

honvédelmi miniszter

1943. 06. 12-1944. 10. 16

A közös osztrák-magyar hadseregben törzskari, majd vezérkari tiszt volt. Harcolt az I. világháborúban, majd 1919-ben a Vörös Hadseregben. 1919-től 1921-ig a budapesti Hadiakadémia tanára, 1921-26 között csapatszolgálatot teljesített,
 1941-42-ben a pécsi IV. honvéd hadtest parancsnoka, e hadtesttel 1942. május 1-től 1942. december 3-ig harctéri szolgálatot teljesített. 1943 február 1-jén vezérezredesé léptették elő, rövid ideig, a sebesült Jány Gusztáv felépüléséig a 2. magyar hadsereg parancsnoka, majd a 3. magyar hadsereg parancsnoka lett. 1943 június 12-én elvállalta a honvédelmi miniszteri tárcát.

 

 Beregfy (Berger) Károly

vezérezredes
1888-1946

 

honvédelmi miniszter

1944. 10. 16-1945. 03. 27

1912-ben hadnaggyá avatták, az I. világháborúban, súlyosan megsebesült. 1919-ben már százados  a Vörös Hadseregben.  1939-1941 között a Hadiakadémia parancsnoka.
1941-től a VI. hadtest, 1943-tól a 3. hadsereg, 1944-től az 1. hadsereg parancsnoka,
A nyilas hatalomátvételkor Szálasi  kinevezte honvédelmi miniszterré és a vezérkar főnökévé. Beregfy október 30-án kelt rendeletében Magyarországot hadműveleti területté nyilvánította, és minden elérhető humán-, illetve gazdasági erőforrást a háborúnak rendelt alá. Megalakította a Hunyady SS páncélgránátos hadosztályt.  A hadseregben bevezette a hungarista köszöntést és parancsot adott a dezertáló katonák agyonlövésére.

 

 vitéz Vörös János

vezérezredes
1891-1968
 

 

honvédelmi miniszter

1944. 12. 22-1945. 11. 15

Hadapród iskolán végzett, 1911-ben zászlós.  Az I. világháborúban az orosz, majd az olasz fronton harcolt. A Hadiakadémia elvégzése után a szombathelyi hadtestnél vezérkari tiszt. Később a  harcászat tanára a Hadiakadémián. 1939-1940-ben a Honvéd Vezérkari Főnökség 7/ö.  osztályának vezetője, mint vezérkari ezredes. 1941. május 1-től vezérőrnagy. 1942-ben a Honvéd Vezérkari Főnökség hadműveleti csoportfőnöke, majd a Honvédelmi Minisztériumban anyagi csoportfőnök. 1943-tól altábornagy, a székesfehérvári II. hadtest parancsnoka volt. 1944. március 19-től 1944. október 16-ig vezérezredes, a Honvéd Vezérkar Főnöke.  A nyilas hatalomátvételt követően átállt a Vörös Hadsereghez. 1944. december 22-től 1945. november 15-ig az Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi minisztere, majd 1945. november 15-től vezérkari főnök.
 1945. január 20-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány küldöttségének egyik tagjaként aláírója volt a moszkvai Fegyverszüneti Egyezménynek.

 

dr Tombor Jenő

vezérezredes

1880-1946

 

honvédelmi miniszter

1945. 11. 15-1946. 07. 25

Az első világháború végén vezérkari alezredes. A tanácsköztársaság idején a hadügyi népbiztosság vezérkari főnöke. A tanácskormány bukása után vádat emelnek ellene, és  nyugdíjazza. Ezután gyógyszerészi, majd vegyészmérnöki oklevelet szerez.

1945-ben rehabilitálják. 1945 novemberében a Kisgazdapárt országgyűlési képviselője. 1945 novemberétől haláláig honvédelmi miniszter.

 

 Nagy Ferenc
politikus

1903-1979

 

honvédelmi miniszter

1946. 08. 09-1946. 08. 21

Hat elemit végzett.  1930-ban Tildy Zoltánnal  megalakította a FKgP-ot, amelynek 1930. okt. 12-től 1945. augusztus 20-ig főtitkári tisztét töltötte be. A háború alatt szerepet vállalt a függetlenségi mozgalomban  A német megszállás idején  a Gestapo foglya volt. A Szálasi-puccs után illegalitásba vonult. 1945. január 18-a után fontos párt és állami tisztségeket töltött be: 1945. máj. 11-től nov. 15-ig újjáépítési miniszter, 1945. nov. 29-től 1946. febr. 5-ig a nemzetgyűlés elnöke, s ezzel egyidejűleg 1945. dec. 7-től 1946. febr. 2-ig a Nemzeti Főtanács tagja. 1946. febr. 4-től  miniszterelnök, és egy ideig ideiglenes honvédelmi miniszter.

sepsiszék-nagyborosnyói

Bartha Albert 
vezérezredes
1877-1960

 

honvédelmi miniszter
1946. 08. 21-1947. 03. 14

1918 végén már volt hadügyminiszter. A két háború között a polgári életben dolgozott.  Az ostrom során egy bombarepesz megsértette bal szemét. 1945. október 1-jén vezérezredesi rangot kapott. Tombor Jenő halála után, 1946. augusztus 21-én honvédelmi miniszterré nevezik ki, mely tisztséget 7 hónapig, 1947. március 14-ig viselte, meglehetősen korlátozott hatáskörrel. 1949-ben Farkas Mihály minisztersége alatt elvették rendfokozatát.

 

 Dinnyés Lajos

1901-1961

 

honvédelmi miniszter

1947. 03. 14-1947. 09. 24

Keszthelyen gazdasági akadémiát végzett, , 1930-tól, pártegyesülés révén, a Független Kisgazdapárt tagja. A második világháborúban katonai szolgálatot teljesített.  A szovjet csapatok bevonulása után  bekapcsolódott a politikai életbe. 1945. áprilistól élete végéig parlamenti képviselő. 1945. augusztusban bekerült a Független Kisgazdapárt Országos Intézőbizottságába, Jó személyes kapcsolata alakult ki több vezető kommunista politikussal, köztük Farkas Mihállyal. 1947. május 31-étól miniszterelnök.
. Az 1958. évi választások után az Országgyűlés alelnöke.

 Veres Péter

1897-1970

 

honvédelmi miniszter

1947. 09. 24-1948. 09.09

Négy évig járt iskolába Balmazújvároson, 1909-től már dolgoznia kellett. Az I. világháború idején, 1917-ben katona. 1918-ban a köztársasági hadsereg katonája volt. A Tanácsköztársaság idején   a községi direktórium tagja.  Alapító tagja volt az MSZDP balmazújvárosi szervezetének. 1937-ben már a Márciusi Front egyik vezetője A háború alatt háromszor hívták be munkaszolgálatra, 1944-ben bujkálnia kellett a németek és a nyilasok elől. 1945-49 között a nemzeti parasztpárt elnöke volt. 1945. márc.-ban az Orsz. Földbirtokrendező Tanács elnöke,  tevékeny irányító szerepet játszott a földreform végrehajtásában. Tagja volt az első nemzetgyűlésnek és haláláig országgyűlési képviselő. 1947. márc. 14-től 1948. szept. 9-ig honvédelmi miniszter.

 

Farkas Mihály

(Lőwy Hermann)

hadseregtábornok

1904-1965

 

honvédelmi miniszter

1948. 09. 09-1953. 07. 02

Az 1920-as évektől Kassán és Prágában kommunista pártmunkás. Részt vett a spanyol polgárháborúban, majd a SZU-ba került. A II. világháború alatt propagandamunkát fejtett ki. 1944 végén visszatért Magyarországra. 1945. májustól tagja volt a MDP KV-nek, a PB-nak és titkárságának. 1945-ben belügyi államtitkár lett. 1946-ban főtitkár-helyettessé választották, a párt Szervező Bizottságát vezette.

1951 júniustól a Magyar Néphadsereg létszáma 200.000 fő

 A személyi kultusz idején elkövetett törvénysértő cselekedetek egyik irányítója. Ezért 1956-ban kizárták a pártból, majd elítélték. 1961-ben szabadult

Bata István

altábornagy

1910-1982

 

honvédelmi miniszter

1953. 07. 04-1956. 10. 26

Eredetileg villamoskalauz, majd a BESZKÁRT párttitkára. 1949-50-ben Moszkvában katonai akadémián tanult. 1950-ben légvédelmi parancsnok, 1950-53-ban altábornagyi rangban a néphadsereg vezérkari főnöke. 1951-53-ban az MDP KV póttagja, 1953-56-ban tagja, 1953-56-ban az MDP PB póttagja.  1954-ben vezérezredessé léptették elő. 1955. május 14-én tagja volt a Varsói Szerződést aláíró magyar delegációnak.   1956 október 24-én három katonai körzetre osztotta Budapestet és parancsot adott a forradalom leverésére. Okt. 26-án felmentették  majd a SZU-ba távozott, ahonnan 1958-ban tért vissza.

 

 Janza Károly

altábornagy

1941-2001

 

honvédelmi miniszter

1956. 10. 26-1956. 11. 02

Az elemi iskola elvégzése után kitanulta az esztergályos szakmát. A m. kir. honvédségtől őrmesterként  szerelt le. 1945-ben a Hajógyár   munkásigazgatója. Hamarosan belépett a hadseregbe, a hadtápszolgálat helyettes vezetője, egy év múlva vezetője. 1952. november 2-án már altábornagy. 1951. január 27-tõl 1956. október 25-ig honvédelmi miniszterhelyettes. 1956. október 26-án kinevezték honvédelmi miniszterré. Miniszterként a fegyveres harc beszüntetésére szólított föl október 28-án. Október 29-én megállapodást kötött a forradalmárokkal a fegyverek letételéről. November 4-én a HM-ben tartózkodott, és megtiltotta a magyar csapatoknak az ellenállást. A forradalom leverése után nyugállományba helyezték.

 

 Maléter Pál

vezérőrnagy

1917-1958

 

honvédelmi miniszter

1956. 11. 02-1956. 11. 04

1940-től a Ludovika Akadémia növendéke. 1944-ben mint hadnagy sebesülten a Vörös Hadsereg fogságába került. A partizániskolát elvégezve osztagparancsnok lett és Erdélyben vett részt partizánharcokban Az Ideiglenes Nemzeti Kormányt védő őrzászlóalj parancsnoka lett. 1945 után a  vezérkarban szolgált. 1956-ban a forradalom oldalára állt. 1956 októberétől tagja a Magyar Köztársaság Forradalmi Honvédelmi bizottmányának. . November 3-án este Tökölön, a szovjet hadsereg főhadiszállásán  ő vezette a tárgyalást a szovjet csapatok visszavonulásáról és a Varsói Szerződés felbontásáról.  A Nagy Imre-perben halálra ítélték.

 

 Münnich Ferenc

1886-1967

 

fegyveres erők minisztere

1956. 11.12-1957. 03. 01

Jogot végzett .  Az I. világháború alatt, 1915-ben orosz hadifogságba került. 1917-ban belépett az orosz Kommunista Pártba. 1918-ban a Vörös Hadsereg internacionalista egységeinek egyik parancsnoka. Hazatérve részt vett a KMP megalakításában. A Tanácsköztársaság idején a Hadügyi Népbiztosság szervezési osztályát vezeti.  A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, 1936-ban önkéntesként Spanyolországba ment, a 15. spanyol hadosztály vezérkari főnöke, majd a 11. nemzetközi brigád parancsnoka. 1942-től mint a szovjet hadsereg tisztje a sztálingrádi fronton harcolt.. 1945-ben hazatért, 1946-49-ben Budapest rendőrfőkapitánya, az államrendőrség egyik kiépítője  1956 őszén a forradalom és szabadságharc ellen vívott politikai és fegyveres harc egyik vezetője.  1956. nov.-től a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányban a fegyveres erők minisztere, belügyminiszter. 1958-61-ben a minisztertanács elnöke.1956. nov.-től az MSZMP IB, majd a KB és a PB tagja.

 

Révész Géza

altábornagy,

1902-1977

 

honvédelmi miniszter

1957. 02. 28-1960. 05. 17

1915-ben  ezüstműves szakmát tanult.  Megalakulásától tagja volt a KMP-nek . A Tanácsköztársaság idején harcolt a Vörös Hadseregben, a Tanácsköztársaság bukása után  emigrált. Hazatérése után a KIMSZ-ben végzett szervező munkát. 1922-ben letartóztatták, 10 évi fegyházra ítélték majd fogolycserével került a SZU-ba  ahol a hadseregben műszaki parancsnokhelyettes majd a kijevi partizániskola. parancsnoka lett. A szovjet hadsereg soraiban részt vett a magyarországi harcokban. 1945-től az MKP KV káderosztályának vezető helyetteseként, katonai kérdésekkel foglalkozott. 1948-ban altábornagyként főcsoportfőnöki beosztást kapott a Honvédelmi Minisztériumban; majd a Néphadsereg főfelügyelője. Mint honvédelmi miniszterjelentős szerepet játszott a hadsereg újjászervezésében. 1960-63-ban moszkvai   nagykövet. 1957-től az MSZMP K B tagja.

 

 Czinege Lajos

hadseregtábornok

1924-1998

 

honvédelmi miniszter

1960. 05. 17-1984. 12. 06

Az elemi iskola elvégzése után kovácsnak tanult 1944-ben belép az MKP-ba. A két hónapos pártiskola elvégzése után 1948-tól az MKP Szolnok Megyei VB-ának osztályvezetője. 1952-ben berendelték a Honvédelmi Minisztériumba.

A forradalom leverésében aktívan részt vett. 1960-ban alezredesből altábornaggyá  és honvédelmi miniszterré nevezték ki. Minisztersége alatt nagyarányú hadseregfejlesztések történtek. 

A hadsereg békelétszáma 82 700 fő

1963-ban a rendszeresített harckocsi-létszám 1747

és sor került  a Csehszlovákiába történő bevonulásra.

 

 Oláh István

hadseregtábornok

1926-1985

 

honvédelmi miniszter

1984. 12. 06-1985. 12.15

1947-ben tanítói oklevelet szerzett. Tanulmányait befejezve DISZ titkár, majd pártmunkás. 1947-ben önként jelentkezett a hadseregbe. A Honvéd Kossuth Akadémiát 1949-ben, majd a  Honvéd Akadémiát 1952-ben végezte el. A vezérkari képesítést 1964-ben Szovjetunióban szerezte meg. 1980-ban vezérezredes, majd 1985. szeptember 27-én hadseregtábornok. Az MSZMP Néphadseregi Bizottságának 1970-től, az MSZMP KB  1975-től  tagja Minisztersége alatt   a Néphadsereg kiképzési, szervezési, hadkiegészítési színvonalának növelésére, korszerűsítésére tett javaslatokat.

 

 Kárpáti (Kurely) Ferenc

 vezérezredes

1926-2013

 

honvédelmi miniszter

1985. 12.30-1990. 05. 23

1948-ban lépett be a hadseregbe. 3 hónapos tanfolyam után  lett hivatásos tiszt 1951-1953 között a Katonapolitikai Akadémia tüzérszakán tanult, majd soron kívül előléptették őrnaggyá.  1956 decemberétől a Honvédelmi Minisztériumban teljesített szolgálatot A Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöki beosztását 1970 és 1985 között töltötte be, egyúttal honvédelmi miniszterhelyettes.  1979-ben altábornagy.  1985-ben lett honvédelmi miniszter s egyben kinevezték vezérezredessé.

Minisztersége alatt 35%-os  haderőcsökkentés történt. Lehetőség nyílt  lelkiismereti okok alapján a fegyver nélküli és polgári szolgálat teljesítésére. A hadseregen belül megszüntették az MSZMP szervezeteit. A hadsereg 1990. március 15-től ismét Magyar Honvédség elnevezést viseli. Előterjesztés készült a fegyveres katonai szolgálat 18 hónapról 12 hónapra csökkentéséről

Minisztersége végén a Magyar Néphadsereg békelétszáma  106 800 fő.

 

 dr. Für Lajos

történész, politikus

1930-2013

 

honvédelmi miniszter

1990. 05. 23-1994. 07. 15

 

1991. június 19 az utolsó szovjet katona is elhagyja az ország területét.

 

 Keleti György

politikus

1946-

 

honvédelmi miniszter

1994.07.15-1998. 07. 08

 1964-ben. sorkatonai szolgálat után felvételt nyert a Zalka Máté Katonai Főiskolára, amelyen 1969-ben végzett a híradó szakon. Ekkor lépett be az MSZMP-be . '69-70-ben századparancsnokként, majd 1971-ben zászlóaljparancsnok-helyettesként teljesített szolgálatot Vácott.  A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián politikai munkás szakon végzett. 1977-től a Honvédelmi Minisztériumban teljesített szolgálatot, 1988-ban ezredes. 1989-től a HM szóvivője.

1992-ben nyugdíjba vonult és politikusként folytatta karrierjét, még ugyanebben az évben belépett az MSZP-be. 1994-ben honvédelmi miniszter.

 

 

 Szabó János

1941-

 

honvédelmi miniszter

1998. 07. 08-2002. 05. 27

1965-ben az ELTE jogi karán végzett, majd négy évig ügyészként dolgozott. 1993-ban belépett a Független Kisgazdapártba, 1994-ben lett annak országos főtitkára. A Fővárosi Közgyűlésben az FKGP frakcióját vezette 1994-1996 között.

Minisztersége alatt 1999 márciusában csatlakozott hazánk a NATO-hoz.

 

Juhász Ferenc

1960-

 

honvédelmi miniszter

2002. 05. 27-2006. 06. 09

 

2004-ben  a honvédelmi törvény módosítása következtében: az általános hadkötelezettség alapján teljesítendő sorkötelezettség - békeidőben - megszűnt létezni Magyarországon.

 

dr Szekeres Imre

1950-

 

honvédelmi miniszter

2006. 06. 09-2010.05.29

 

23.950 főben állapítja meg a Magyar Honvédség létszámát az erről szóló országgyűlési határozat.

A javaslat a tiszti létszámot 5350 főben a tiszthelyettesek létszámát legfeljebb 8500 főben, a legénységi állományt legfeljebb 8000 főben, köztisztviselői, közalkalmazotti és ügyészségi alkalmazottak létszámát pedig legfeljebb 3900 főben határozza meg.

 

dr Hende Csaba

1960-

 

honvédelmi miniszter

2010. 05. 29- 2015. 09. 07

 

 

 

Simicskó István

1961-

 

honvédelmi miniszter

2015. 09. 09-

 

 

 


Források:

Ács Tibor et al.: Honvédelmi miniszterek 1848-1994

Szakály Sándor: A magyar  katonai felső vezetés 1938-1945

wikipedia

Magyar életrajzi lexikon
Ludovika akadémia története, évkönyve, albuma

VISSZA