Széchenyi György  a középiskolát Kalocsán, a jogi akadémiát Kassán végezte, ugyanitt elvégezte a gazdasági akadémiát is. Tanulmányait Münchenben egészítette ki, ahol erdészetet hallgatott.
Az I. világháborúban, 1914 és 1916 között mint tartalékos huszártiszt teljesített katonai szolgálatot az orosz és az olasz hadszíntéren. 

1914 október 6-án hadi önkéntesként vonult be a 12 huszárezred 2. századához  Alsó-Rosztokára.
Október 21-én Sprynin mellett hírszerző járőrparancsnokként tűnt ki vakmerő és vitéz magatartásával.
1914 november elején szakaszát Turkánál, a  I. Landsturm gyalogdandárhoz osztották be. Széchenyi  önkéntest, bátor viselkedéséért, hadapróddá nevezték ki, és a II. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki.
November végén az 55. gyaloghadosztályhoz vezényelték parancsőrtisztként, majd 1915 január végén visszakerült ezredéhez az első vonalba.
Szeptemberben a janowkai ütközetben lóról szállva vett részt súlyos tűzharcban.

Október 1-én   Nowosielki mellett a visszavonulás során szétszóródott huszárokat összegyűjtötte és a mocsaras terepen az ellenség heves tüzéből kivezette. Ezen alkalommal az I. osztályú vitézségi éremmel tüntették ki

1916-ban betegsége miatt leszerelték. 1917 júniusától 1918 október 31-ig Zemplén vármegye főispánjaként tevékenykedik. Főispáni tisztségéről 1918 novemberében lemondott, visszavonult a hivatali életből. A tanácsköztársaság kikiáltását követően letartóztatják. Szabadulását az olasz katonai missziónak köszönheti. 

Határozottan fellép a liberális kapitalizmus és a kommunizmus veszedelme ellen és nyíltan szembehelyezkedik a 30-as években fokozottan terjedő nemzetiszocialista, újpogány ideológiával.  1935-től országgyűlési képviselő. Kezdetben a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt színeiben politizál, majd a párton belüli konfrontációk folyományaként kilép, és haláláig független képviselőként folytatja politikusi tevékenységét. 1938-ban interpellációt nyújt be a miniszterelnökhöz, melyben kezdeményezi az Anschluss elítélésének nyilvános deklarációját. Kijelentette: "siratjuk Ausztria függetlenségét". Politikusi, újságírói munkáját a szociális érzékenység, a keresztény katolikus világ- és életszemlélet jegyében végezte. 1938-ban szívelégtelenségben halt meg.

http://barankovics.hu/keresztenydemokracia-adatbazis/ki-kicsoda/szechenyi-gyorgy-grof