Szász Pál
Nagyenyed 1881.05.11. - Ocnele Mari 1954.01.04
cs. és kir. 46. gyalogezred
tartalékos főhadnagy
apja: főispán
 


©dr Szász Pál fia


KITÜNTETÉSEI KMTR Vaskor. Tiszti
O1
KEK SL
ezüst
SL
bz
OA O1 O2 OB Sebesülés
1914-1916       X   X          
1917-1918                     X

A kolozsvári Tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust. 1910-től a magyar parlamentben a magyarigeni választókerület országgyűlési képviselője volt, Tisza István legközvetlenebb munkatársi köréhez tartozott.
Az első világháború kitörése után önként vonult be katonának.
Az Aranysarkantyús vitézek avatásakor a 47 avatott közül egyedül ő volt díszmagyarban.
Az 1920-as évektől az erdélyi magyar kisebbségpolitikai élet szereplője: az Országos Magyar Párt Alsó-Fehér megyei tagozatának elnöke, 1933-45 között a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium főgondnoka.
A királyi diktatúra bevezetése után 1938-ban létrehozott Nemzeti Újjászületési Front magyar alosztályának vezető testületében Bánffy Miklós munkatársa, a Romániai Magyar Népközösség gazdasági osztályának vezetője.
A második bécsi döntés után ő szervezte meg az EMGE dél-erdélyi központját, s ennek vezetőjeként, valamint a dél-erdélyi református egyházkerület főgondnokaként jelentős szerepet játszott a Romániában maradt kisebbségi magyarság érdekvédelme terén.
1946 áprilisában aláírója volt annak a Márton Áron kezdeményezte nyilatkozatnak, amely a küszöbön álló béketárgyalások előtt az erdélyi magyarság álláspontját fogalmazta meg.
1947 nyarán lemondott az EMGE elnöki tisztéről. 1951 nyarán letartóztatták, és a Márton Áron-perben 8 évi börtönre ítélték. Az Ocnele Mari-i börtönben éhen halt.