A gimnázium elvégzése után a pólai tengerészeti akadémián tanult, de három év után átlépett a lovassági kadetiskolába, innen a közös 13-as jászkun huszárezredhez került.

A harctéren többször kitűnt bátor és vitéz magatartásával.
1915. szeptember 13-án Silnonál az ellenség  betört a huszárok állásaiba . Csak báró Roszner kis csapata maradt , de az is lassan visszavonulni kényszerült.  100 — 150 х hátrálás után parancsot kaptak az állások visszafoglalására. A visszafordított  jász-kunok rohammal  visszafoglalták  az elhagyott állásokat . Ezen rohamnál Roszner hadnagy két ellenséges géppuskát zsákmányolt. A heves harcokban harcokban Görgey József főhadnagy és báró Roszner hadnagy megsebesült, a századok vesztesége halottakban és sebesültekben 48 fő .
 

1916. augusztusában, Brussilow offenzíva idején, a megtizedelt és visszaözönlő csapatokat 25 önként jelentkező huszárral megállította és ellentámadásra vitte. A kézitusában  olyan súlyosan megsebesült, hogy  a ballábát amputálni kellett. Haditettéért a király táviratilag tüntette ki a katonai érdemkereszttel, a német parancsnokságtól pedig a vaskeresztet kapta. "A koronázásra felkelhetek. Fiatal királyunk  kívánsága volt, hogy aranysarkantyús vitézzé avattassak. Atyám — mint Őfelsége személye körüli miniszter — olvasta a névjegyzéket s kétoldalt támogatva járulok a trón elé,  melyről a király hirtelen felkelve, elibém jön s úgy érinti pallosával vállamat." vitéz báró Roszner: Katonák, népek, események A katonai pályát ott kellett hagynia, visszavonult  telekesi birtokár és a gazdaságnak szentelte magát.

1919-ben az  ellenforradalom szervezésében  részt vett, amiért letartóztatták. A  kommün bukása után  Vasváron Nemzetőrséget szervezett.
A z 1935. évi általános választásokon a vasvári kerületben nyert  mandátumot a Nemzeti Egység Párt programjával.
1944-ben kilépett a pártjából, majd novemberében német ellenes megnyilatkozásai miatt  letartóztatták, december végén kiszabadult.
19145-ben a képviselősége miatt került vizsgálati fogságba, de vádemelés nélkül szabadon engedték..
Éjjeliőrként helyezkedett el, de 1949-ben sikkasztás és csalás címén eljárás indult ellene, de ez is felmentéssel végződött.
1951-ben kitelepítették Öcsödre.
1956-ban ott volta a Rádiónál a tüntetők között. Itt este 9-kor fején és karján lövés által súlyosan megsebesült.
A kórházban naplót vezetett, amit az éjjeli szekrény fiókjában tartott.
1957. január 11-én előzetes letartóztatás mellett nyomozás indult ellene. Volt ebben minden izgatás, kémkedés, klerikális, Mindszenthyhez közel áll, tüntetést szervezett, a rádió elfoglalására uszított.

A Fővárosi Bíróság, mert naplója "tartalma államellenes izgatásra alkalmas volt" három évre elítélte, amely büntetést a fellebbezés után hat évre változtattak.