|
|
| KITÜNTETÉSEI | KMTR | Vaskor. | Tiszti O1 |
KEK | SL ezüst |
SL bz |
OA | O1 | O2 | OB | Sebesülés |
| 1914-1916 | X | X | X | ||||||||
| 1917-1918 |
1914-ben másodéves orvostanhallgatóként önként jelentkezett frontszolgálatra, kiképzés után a cs. és kir. 31. tábori ágyúsezredhez került tartalékos zászlósként.
Önálló hegyi ágyúszakaszával az 58. közös
gyaloghadosztályhoz volt beosztva. A 6. isonzói csata idején a gőrzi
hídfőállásban, közvetlenül a gyalogsági rajvonal mögött volt tüzelőállásban
ágyúival azzal a feladattal, hogy a podgorai magaslaton lévő olasz állásokat
támadás esetén oldalba lövesse. 1916. augusztus 6-án az olaszok
meglepetésszerűen borzalmas hatású tüzérségi tűzzel árasztották el
vonalainkat, mely kora reggeltől késő délutánig megszakítás nélkül tartott. A
pergőtűz, mely minden képzeletet felülmúlt, megszakított minden összeköttetést
a hátsó részekkel és így csapataink teljesen önmagukra voltak utalva. A
délutáni órákban sűrű tömegekben hömpölyögtek le az olaszok a podgorai
magaslatról, hogy a föld színével egyenlővé tett vonalainkat áttörjék és
megvalósítsák régi álmukat: Görz elfoglalását. Badics tüzérzászlós rommá lőtt
állásaiból a szabadba húzta ki ágyúit s megkezdte tüzelését. Széles réseket
vágott a két ágyú tüze az olaszok soraiban. A tüzérek ingujjra vetkőzve végzik
munkájukat, a csövek már izzottak a sok lövéstől, de hiába. A nagy tömegek
előrenyomulását fel nem tartóztathatják. Mindig közelebb és közelebb érnek s
újabb és újabb tömegek tűnnek fel mögöttük. Már csak pár száz lépésnyire
vannak az ágyúktól, de nincs meghátrálás, csak becsületes halál, vagy büszke
győzelem. Az ágyúk előtt megtorpant az ellenség, de a szárnyakon addig
folytatta előrenyomulását, míg teljesen körül nem zárta az üteget és a
körülötte lévő gyalogságot. Az éj csendben telt el. Az olaszok nem folytatták
előrenyomulásukat. A következő nap reggelén a körülzárt csoport elszánt
támadással kísérelte meg az olasz gyűrű áttörését. Badics zászlós hatásosan
támogatta két ágyújával gyalogságunk végső erőmegfeszítését, amely eredménnyel
is járt. Az időközben Görz irányából támadó segítőcsapatok beavatkozásával
sikerült a körülzárt csoportnak az Isonzón átkelnie és az ellenség gyűrűjéből
kiszabadulnia. Badics zászlós Görz előtt állt fel ismét ágyúival, de nemsokára
ezt az állását is fel kellett adnia, mert kikerülhetetlen volt a város
kiürítése. Nem a tüzéreken, nem Badics zászlós hősies helytállásán
múlott, hogy a 6-ik isonzói csata e frontszakaszon megvalósította az
olaszok egyik álmát: a görzi hídfő elfoglalása után megszállták Görz városát.
A hősies helytállásért, és példamutató vitézségéért Badics zászlóst az arany
vitézségi éremmel tüntették ki.
1917. évi január hó 15-ével a cs. és kir. hadügyminiszter úrral egyetértőleg, a cs. és kir. közös hadsereg tartalékából a m. kir. honvédség tartalékába : Badics István, cs. kir. 31. tábori ágyúsezredbeli tartalékos hadnagy; a cs. és kir. hadügyminiszter úrral egyetértőleg: a cs. és kir. közös hadsereg tartalékából, a m. kir. honvédség tartalékába áthelyeztetett.
1919. 07. 06. a Nemzeti Hadsereg tiszti zászlóaljában szolgált.
1944, júliusától a 10. tábori tüzérosztály parancsnoka.
A II. világháború után fogságban (Uszmány) került (1945.02.12.-1948.07.08.), majd hazatérte után
1951-ben Hajdúdorogra telepítették ki.
Budapestre való visszaköltözése után a a Betonútépítő Vállalatnál volt raktáros.
A többi "Horthysta tiszt"- hez hasonlóan még a hatvanas évek végén is megfigyelték.
|
|