Mózsa János
38. k.gy.e.

1917. év augusztus 12-én Bukovinában, a Magurától keletre húzódó orosz állások ellen intézett támadás alkalmával, a 38. közös gyalogezred III. zászlóaljának 9. és 10. századára hárult a legnehezebb feladat. Az ellenséges vonalak legerősebb és legveszélyesebb része ellen indult rohamra a két század, melynek egyike az ádáz küzdelmekben elveszítette összes tisztjeit. A vezetők nélkül maradt legénység már-már csüggedni kezdett, amikor Mózsa János tiszthelyettes vette át századának vezetését. Lelkes fellépésével új erőt öntött legényeibe s százada élén küzdve, bátor magatartásával veszteségek árán is tovább vitte embereit. Lendületes rohammal kivetette az oroszokat állásukból, hol két gyalogsági ágyút és egy gépfegyvert zsákmányolt. Az ellenség azonban nem nyugodott bele fontos pozíciójának elvesztésében. Erőszakos ellentámadással nyolc ízben is megkísérelte elvesztett állásainak visszaszerzését, de Mózsa tiszthelyettes emberfeletti erővel és hősiességgel 48 órán át védte meg erős küzdelmek árán kivívott sikerét. Tizenhárom halottja és tizenhét sebesültje volt már századának midőn teljesen kimerülten, friss csapatok váltották fel és léptek hősi örökébe.