Mátyás János
30. hv.gy.e.

1915. március 9-én Mátyás János, a volt budapesti 30. honvéd gyalogezredhez beosztott csendőrőrmester is kiérdemelte az arany vitézségi érmet. Mátyás őrmestert ugyanis, rátermett szakaszparancsnokok nagy hiányára való tekintettel, szakaszparancsnoki tisztséggel bízták meg, mely szolgálati beosztásában a katonás és harci szellem lelkes emelése és ébrentartása terén szerzett kimagasló érdemeket.
Személyes vitézségét különösen ezen a napon igazolta be fényesen, amikor is az Uzsoki hágó környékén levő Jazioviec magaslat ellen intézett támadásunk alatt, az oroszok közvetlen közelében kapott súlyos és rendkívül fájdalmas karlövése ellenére is szakaszánál maradt és tovább vezette azt. Csakhamar ezután a lábán is megsebesült, helyét azonban még ekkor sem hagyta el, hanem rendületlen kitartással, tovább vezényelte katonáit, míglen végül is súlyos haslövéssel teljesen harcképtelenné vált. Ekkor a segélyhelyre vitték, hol rövidesen hősi halált halt. 
Hősi halálának híre szárnyra kelve, elöljárói és bajtársai körében az őszinte nagyrabecsülés és igaz tisztelet érzetét váltotta ki s így szinte kézenfekvő volt, hogy hálás ezrede Mátyás csendőrőrmester hősi emlékét az arany vitézségi érem odaítélésének kieszközlésével örökítse meg.