Máthé Gyula
4. k.hu.e.

A 6. lovasdandár, melynek kötelékébe a 4. közös huszárezred néhány százada is tartozott. 1916. július elején Stry—Stochod folyók között vonult vissza, hogy a Stochod mentén elkészített állásokba vegye fel ismét a harcot az oroszokkal. A visszavonulási út, melyet két lovasszázad biztosított, teljesen nyílt terepen, a Weprik tó járható mocsarain vezetett vissza, melyen való óvatos átkelés a különféle századok kötelékeit kissé összezavarta.
Máthé Gyula zászlós a századjaiktól elszakadt altiszteket és lovasokat összegyűjtötte s velük igyekezett a közelben fekvő erdő védettebb útjait elérni. Az erdő szélén utóvédszázadokhoz tartozó lovasokkal találkozott, kiktől értesült, hogy orosz lovas erők az utóvédet szétverték és gyors előrenyomulásban vannak. Máthé zászlós összegyűjtött 40 emberével az utóvéd nélkül maradt dandár visszavonulásának fedezésére határozta el magát. Az erdőn keresztül vezető széles utat félkör alakú rajvonalban szállta meg s itt vélte fel a harcot a feltünedező orosz lovas járőrök visszaverésére. Az orosz lovasság többször kísérelte meg vakmerő és hősies attakkal megtörni a kis utóvédcsapat ellenállását, de eredmény nélkül. Majd mintegy félszázadnyi erő lóról leszállva gyalogosan kísérelte meg az előrenyomulást, de minden kísérlet meghiúsult a magyar huszárok hősies ellenállásának tüzében. Mindinkább nagyobb és nagyobb erők tömörültek már Máthé zászlós rajvonala előtt, mire ö rajonként való visszavonulásra adott parancsot.. Visszavonulás közben is állandó harcban állt az oroszokkal mindaddig, míg el nem érte a Stochod folyót, hol dandára már elfoglalta állásait  felkészülten várta az oroszokat.