Laurenszky Gusztáv
33. táb.á.e.

A 33. tábori ágyúsezred legdícsőbb és legemlékezetesebb napjai közé tartozik 1915. május 22. A gorlícei áttörés után üldöző csapataink heves küzdelmet vívtak a Wielkie-Bloto mocsaraiban, hogy az orosz utóvédek Dnyeszter-mentí makacs ellenállását megtörjék, A Strwiaz és Dnyeszter folyók közt lőállásban lévő ütegeink hathatósan támogatták gyalogságunkat ezen törekvésében.

1915. május 16-án Laurenszky tüzérzászlós azt a parancsot kapta, hogy szakaszával az éjszaka folyamán vonuljon előre és közvetlen gyalogságunk vonala mögött készítsen állást lövegeinek.  Következő napon Laurenszky zászlósnak egy mocsárárokba vájt ágyúi megkezdték a tüzelést. A sík terepen felállított üteget azonban az ellenséges megfigyelők azonnal észrevették s az orosz tüzérség alaposan próbára tette a merész szakasz bátorságát. A napokon át dühöngő elkeseredett harcok május 22-én érték el tetőpontjukat, amikor is gyalogságunk oly súlyos veszteségeket szenvedett, hogy erőtlennek bizonyult a háta mögött nyílt állásban levő lövegek megvédésére.
Meghátrálás vagy állásváltoztatás világos nappal, a belátott mocsarak közt vezető utakon lehetetlen volt. Az előre tolt s magukra maradt hős tüzérekre hárult tehát a feladat, hogy önmagukat megvédjék s az ellenség előretörését feltartóztassák. Ezen feladatnak derekasan meg is feleltük. Bár állandóan erős, ellenséges tüzérségi tűz központjában állottak, egész napon át dörögtek ágyúik s szüntelenül ontották a tüzet az ellenséges gyalogságra, tüzérségre és főbb közlekedési vonalakra. Megszakítás nélkül dolgoztak az elszántan küzdő legények.
Hős parancsnokuk pedig bőven adta a célokat. Kitartó munkájuknak meg is volt az eredménye. Jól irányzott gránátjaik az előretörő ellenség sorait megbontották s minden közeledést lehetetlenné tettek. Egész napon át hősiesen kitartott az előretolt tüzérszakasz: a sötétség beálltával pedig szerencsésen visszavonult védettebb állásokba. A hős szakasz büszkeséggel gondol a dicsőséges napra, mely mindegyiküknek meghozta az elismerést, köztük vitéz parancsnokuknak — Laurenszky zászlósnak az arany vitézségi érmet.

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.