Lescsinszky (László) Mihály
67. k.gy.e.

A 65. majd a 67.gyalogezred kötelékében, magyaros vitézséggel küzdött minden ellenségünk, legutoljára az olaszok ellen. A vitézségi érmekkel ékesített törzsőrmester 44 hónapon keresztül elismerésreméltó kitartással és hősiességgel szolgálta hazáját.
1918-ban, az októberi harcokban is olyan vitézül megállta a helyét, mint a háború első hónapjaiban. Sotta-lán vitézebbül, mert akkor véghezvitt hőstettével érdemelte ki a legnagyobb kitüntetést, az arany vitézségi érmet.
A 67-esek egyik önálló zászlóaljával ott állott Asiago-tól délre az egyik magaslaton, mint egy géppuskaszázad parancsnoka. Százada  már harmadik napja állott az ellenséges támadások közepette és igen sokat szenvedett s pótlást sem kaphatott.
Ilyen viszonyok közt kapta a parancsot Lescsinszky törzsőrmester, hogy támadja meg az olaszokat, A derék parancsnok összeszedte viharvert századát, megrakodott kézigránátokkal és október 15-én, éjjeli két órakor olyan nekikeseredett elszántsággal támadta meg az olaszokat, hogy azok nem bírtak ellenállani rohamának. 390 foglyot ejtett, 16 géppuskát és nagymennyiségű lőszert zsákmányolt. Hajnali öt órakor, mint győztes hős vonult be zászlóaljához. Lescsinszky törzsőrmester vitézi tette örök ragyogású bizonyítéka a magyar katona közismert vitézségének, mely hírt és megbecsülést szerzett történelmi hivatást teljesítő nemzetünknek.