Lasky Ferenc
67. k.gy.e.

Hősi mellét az összes legénységi kitüntetések díszítik. Becsülettel teljesített 40 havi frontszolgálati ideje alatt véghezvitt minden haditette egy-egy fénysugara annak a nimbusznak, mely a 67. közös gyalogezred dicső emléke köré .szövődik. A kötelességteljesítésben nem ismert határt. A hosszú háborús évek után is úgy küzdött, mint küzdött elején, a lángoló lelkesedések idején. Sőt talán edzettebben, dacosabban. Legfényesebb hőstette — amint ő maga mondja — a „nagy támadáshoz" fűződik. Az átélt véres viharok közül az 1918. évi píavei támadást őrizte meg emlékében, mint a legnagyobbat. S igaza lehet, mert kivette részét belőle.
Géppuskás rohamszakasz parancsnok volt s mint ilyen, mindig az elsők között küzdött. Az 1918. júniusi offenzívában géppuskával támogatta Monte-Grappa lejtőin előrenyomuló rohamszakasz támadását. Az ellenség irtó tüzében támadó rohamszakasz parancsnoka azonban mindjárt a támadás elején hősi halált halt. Lasky törzsőrmester ennek láttára kiugrott fedezékéből és élére állt a rohamozóknak. Példásan vitéz magatartása jó hatást gyakorolt legényeire, kiket magával ragadott és lendületes rohamra vitt. Az olaszok szívós ellenállását megtörte és árkaikat elfoglalta. Győzelmét biztosította s kitartott, mindaddig, míg máshová nem rendelték.