Lakos György
37. k.gy.e.

Mint póttartalékos vonult be a 37. közös gyalogezredhez, hol kiválóan vitéz magatartásának elismeréséül hamarosan altisztté léptették elő. Az ellenséggel vívott kemény harcokban megsebesült és kórházba került, honnan felgyógyulása vitán önként ment ki ismét a harctérre.
Ezrede ekkor megerősített állásokban nézett farkasszemet az oroszokkal. Felettes parancsnoksága egy ízben, hogy a szemben álló ellenség erejéről, harckészségéről és mineműségéről tájékozódást szerezzen, foglyok ejtésére hívta fel a derék 37-es legénységet.
Lakos György őrmester önként vállalkozott arra, hogy élő oroszokat hoz át az ellenséges vonalból. Tarisznyáját telerakta szalonnával, kenyérrel, cigarettával, egy üveg pálinkát is dugott a jó koszt és pompás szívnivaló mellé, aztán egyedül nekiindult az ellenséges állásoknak. Az oroszok álmélkodva nézték közeledtét és fegyverlövés nélkül engedték be árkaikba. Ott megtraktálta Lakos őrmester az oroszokat tarisznyájában átvitt ízletes étel- és italból s cigarettafüst mellett, furfangos rábeszéléssel csoportonként szöktette át őket mihozzánk. Körülbelül 120 oroszt lopott már át az ellenséges árkokból, amikor ráeszméltek vakmerő csínyjére.