Lakos György

37. k.gy.e.

A Duklai hágó közelében fekvő Felsőhímes község mellel! vívott harcok alatt 1915. január 25-én este, a volt nagyváradi  37. gyalogezred II. zászlóalja erősen szorongatott helyzetbe került, amire Lakos György tartalékos őrmester, felismerve a veszélyt, saját kezdeményezéséből arra vállalkozott, hogy pusztán csak 6 főnyi járőr élén elűzi azt az orosz osztagot, mely a zászlóalj oldalába férkőzött és ezzel az átmeneti válságot előidézte.
Ennek a vállalkozásnak pedig Lakos őrmester igen ügyesen tett eleget, mert a szinte hasig érő hóban kihasználva a bozótos terep nyújtotta rejtőzési lehetőségeket, észrevétlenül előrelopakodott, majd rohamtávolságra megközelítvén az oroszokat, azokon fergeteges lendülettel rajtaütött. A vállalkozás teljes sikerrel járt, mert az oroszok be sem várva a kézi tusát, túlerejük ellenére, megugrottak. E siker után Lakos őrmester nyomban az arcvonal egy közeli másik helyén ügyeskedett, ahol  példás elszántsággal a zászlóalj arcvonalába tört orosz osztagot rohanta meg és azt is visszavetette. 
Kezdeményező és vitéz, valamint körültekintő és erélyes magatartásával lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a zászlóalj a fennálló helyzetében megmaradhatott. És ezt értékelték Lakos őrmester elöljárói, amikor a másnap is véghezvitt újabb vitézi teltének betudásával az arany vitézségi éremmel tüntették ki.

 

Forrás: Magyar vitézi tettek gyűjteménye I. Bp. 1939.