Lakatos Ferenc
23. hv.gy.e.

Harminc havi nehéz harctéri szolgálati ideje alatt dicsőséget dicsőségre halmozott s minden alkalommal tanúsított kiválóan vitéz magatartásával a 23­as honvéd­gyalogezred örökemlékű hőseinek hősévé küzdötte fel magát. Kevesen büszkélkedhetnek azzal, hogy hadnagy korukban a III. osztályú Vaskoronarend és az arany vitézségi érem díszítette mellüket.
Lakatos Ferencz ezen kevesek közül való volt. Arany vitézségi érmét 1915. év augusztus és szeptember hónapjaiban a Sztrypa és Zlota­Lipa mellett lezajlott áttörési harcokban sorozatos vakmerő vállalkozásai és hősi tettei által érdemelte ki. Idegen toll nem méltathatja kellőképp e fiatal hadnagy dicső harctéri működését, álljanak tehát itt zászlóaljparancsnokának sorai, melyekkel kitüntetési javaslatában Lakatos Ferenczet jellemzi:
„Harctéri szolgálati ideje alatt lelkiismeretességének, megbízhatóságának, önfeláldozó magaviseletének a legszebb tanújelét adta. Bátor, higgadt a cél elérése szem előtt tartásával – veszélyt, akadályt nem ismerő. Erős szívre, erős lélekre valló határozottságával, mindenkor nagy befolyással volt a keze alá rendelt legénység teljesítő
képességére. Nem egy esetben egyenesen ennek volt betudható – a ve­szély nagyságával szemben – embereinek meg nem roppanása s az elért siker. A legveszélyesebb felderítő szerepekre önként vállalkozott s előrelátásával, harctéren szerzett tapasztalatait egyesítve, minden egyes esetben a legeredményesebb és legmegbízhatóbb jelentésekkel tért vissza, sőt sok esetben jóval többel, mint amit kitűzött feladata megkívánt. Munkabírása, energiája, az ügyek iránti lelkes buzgalma, valósággal bámulatát váltja ki feljebbvalóinak. Hosszú szakaszparancsnoki működése alatt több ízben lépett sebesült századparancsnoka helyébe s önálló intézkedéseivel, nemcsak megfelelt új, nehéz és felelősségteljes állásának, hanem éleslátásával a szinte percről­percre változó fordulatokat, még ideje­ korán észrevéve, legkritikusabb helyzetében is, legfényesebb sikerrel oldotta meg a kitűzött célt. Nem egy ízben védte meg ezáltal a századot a bekerítés és az elfogatás veszélyétől. Ténykedése sok esetben adott döntő fordulatot az ütközetek, már­már kétes eredményű kimenetelére.”
Ez volt Lakatos Ferencz hadnagy, ki arany betűkkel írta be nevét a 23. gyalogezred és az egész magyar nemzet hadtörténelmének legragyogóbb lapjára.