Kukán Imre
24. hv.gy.e.

A gorlicei áttörést megelőző nagyobbszabású előkészítő harcok egyik legvéresebb és legjelentőségteljesebb ütközete viharzott le a Rykow községtől északra emelkedő Ostry nevű magaslaton. Eme magaslat a keletgaliciai orosz front legjelentékenyebb támpontja volt. 1915. év április végén a kegyetlen harcokban meggyötört kárpáti hadseregünk megmozdult s legelső feladatának a Morawa völgyét záró Ostry elfoglalását tekintette. Április 24-én tüzérségi előkészítés után a Drasser-féle zászlóalj indult roham a földsáncokkal megerősített magaslat ellen. A roham azonban nagy vérveszteség árán sem sikerült, sőt teljesen meghiúsult. Drasser őrnagy, ki halálmegvető hősiességgel küzdött zászlóalja élén, a támadás során maga is hősi halált halt.

A zászlóaljat ezután egy Landwehr csapat váltotta fel, hogy másnap megismételje a támadást, az elesett Drasser őrnagy zászlóalja pedig tartalékba került vissza. Kora hajnalban újra megszólaltak az ágyuk s tűztorkukból kifogyhatatlanul ontották gránátjaikat. Nemsokára rá megkezdődött a gyalogság támadása. A szárnyakon harcoló magyar csapatok kiválóan küzdöttek, a centrumban álló Landwehrek azonban nem mozdultak, csak fegyvertűzzel támogatták vitézül előrenyomuló magyar bajtársaikat. Kukán Imre hadapródőrmester, kinek századparancsnoka ez időben a becsület mezején elhunyt parancsnokuknak adta meg a végtisztességet Rykowban, izgalommal nézte a Landwehrek tétlenségét. Tudta, hogy magyar testvérei vitéz támadása hiábavaló, ha nem egységes és általános a támadás. Saját felelősségére összeszedte hát a nehéz harcokban kimerült és megfogyatkozott legénységét, pisztollyal a kezében keresztül vitte őket a Landwehrek vonalán s vad elszántsággal rontott neki az orosz vonalaknak. A rohama feltartartóztathatatlan volt. Benyomult az oroszok állásaiba és kegyetlen kézitusa után kiűzte onnan az ellenséget. Azután szétosztotta századát és a szárnyak segítségére sietett. Oldaltámadásai eldöntötték Ostry sorsát, mely kezünkbe került s mely még ma is hirdeti és örökké hirdetni fogja a magyar csapatok dicső győzelmét.
 

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.