Kónya András
2. k. gy. e.

Dunajov községtől északkeletre elterülő erdős területen sokszoros túlerővel vívott elkeseredett küzdelmet a 2. közös gyalogezred 1914. év augusztus 26-án. Egyes századok a késfokig menő harcokban pótolhatatlan veszteségeket szenvedtek és teljesen tisztek nélkül maradtak. Az előrenyomult oroszok egy része már Dunajov mellett egy majorban elhelyezett hadosztály segélyhelyét lőtte, ahol a sebesültek százai vártak elszállításra.
Kónya törzsőrmester ezredének és tehetetlen bajtársai szorongatott helyzetének láttára, utolsó erejének megfeszítésével, összeszedte felbomlott sorokban visszavonuló legénységének egy részét s a völgyben, ellenállás nélkül, sűrű tömegekben előrenyomuló oroszokat hirtelen gyorstűzzel támadta meg, majd embereit erőteljes rohamra vitte. A hatásos tüzelés és meglepő roham széjjelszórta az orosz oszlopokat, tartalékjaikat pedig megállásra kényszerítette. A két sebből vérző hős törzsőrmester kétségbeesett erőfeszítése nemcsak zászlóalját szabadította ki veszélyes helyzetéből, hanem lehetővé tette többszáz súlyosan sebesült bajtársának kórházba való szállítását is.