Kniesz Mihály

46. k.gy.e.

A 46. közös gyalogezred III. zászlóalja a tolmeini védőszakaszon Wdl-Wrh-en volt állásban, mellyel szemben az olaszok a Gabrije falunál húzódó hegygerincet tartották. Az ellenséges vonal közelségénél fogva nappal mindenféle mozgás lehetetlen volt, amiért az előretolt állásban álló Kniesz Mihály tiszthelyettes arra kért engedélyt zászlóaljparancsnokától, hogy a hegygerincen lévő ellenséges állásokat megtámadhassa. Zászlóaljparancsnoka megadta az engedélyt. Két tartalékszakasz rendelkezésre bocsátása után 1915. október 13-án hajtotta végre Kniesz tiszthelyettes az önként vállalt támadást. Előreküldte egyik járőrét azon utasítással, hogy észrevétlenül az olasz tábori őrs mögött helyezkedjék el, maga pedig egyik szakaszával megkezdte az előrenyomulást. A két tartalékszakasz megfelelő távolságban követte. A kürtösnek kötelességévé tette, hogy adott jelre kürtszóval jelezze a roham megkezdését. Zajtalan előrevonulása közben elfogta az olasz tábori őrsöt s így zavartalanul közelítette meg szakaszával az olasz állások balszárnyát, mely ellen erélyes rohamot vezetett. Elvette kürtösétől a kürtöt és saját maga adta meg érces hangon a támadásra tüzelő jelet. Támadása olyan lendületes volt, hogy az első rohamra áttörte az olaszok vonalát és 60 főnyi foglyot ejtett. Egyik szakaszával megszállta az elfoglalt állást, két szakaszával pedig tovább folytatta elő nyomulását. Súlyos harcok árán az egész hegygerincet hatalmába kerítette s az olaszok ismételt ellentámadásai ellenére is megtartotta. Helyét csak a nagy veszteségek következtében szükségessé vált leváltása folytán hagyta el.

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.