Keserű József

44. k.gy.e.

Több heti előkészítő gyakorlatozás előzte meg a 44. közös gyalogezred piavei támadását, melyből az ezred minden egyes tagja azon szent meg¬győződést merítette, hogy a támadást teljes siker fogja koronázni. Dalolva mentek a derék 44-esek a támadás előestéjén állásaikba, honnan másnap elindultak a dicsőség, vagy a halál mezejére, sorsa szerint.
A támadást Adorján József vezette be rohamszázadával. Június 15-én a hajnali órákban eget rengető tüzérségi tűz közben siklott át csónakjaival a Piave túlsó partjára, honnan fürge előre szökellésekkel csakhamar az első ellenséges vonalon termett. A megrémült olaszok a támadás első izgalmaiban kavernáikba menekültek és csekély ellenállást fejtettek ki. Adorján zászlós kihasználva a kedvező helyzetet gyors iramban tört előre s elérte a harmadik olasz védővonalat, anélkül, hogy az ellenség komolyabb ellenállásába ütközött volna. Számos olasz foglyot szedett ki a kavernákból, kiknek ereje sokszorosan túlhaladta az övét. Komolyabb ellenállásra csak a harmadik védővonalba talált, ahol ügyesen elrejtett géppuskák szórták eszeveszetten  a tüzet az utána nyomuló ezredére. Adorján  hét emberével megrohanta az ezred átkelését veszélyeztető géppuskákat és ártalmatlanná tette őket.

Messze kitűnt bátorságával és helytállásával Keserú József törzsőrmester is, aki aki a kis csapatnak  legvitézebb katonája volt. Hős parancsnoka mellett az övé volt a legtöbb érdem az elért  sikerekben.

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.