Jakubcsó Sándor

30. hv. gy. e.

A 30. honvéd gyalogezred e kiváló altisztje, az uzsoki-szoros hős védelme idején önként jelentkezett több napos járőrszolgálatra tizenkét honvédével. 1915. február 10-én indult útnak s a reggeli órákban elérte Szokoliki nyugati kijáratát, hol egy erős ellenséges különítmény megtámadta.
A kis honvédcsapat nem törődve az ellenség tüzével, ellentámadásba ment át s derékig érő hóban, önfeláldozó hősiességgel sikeres rohamot intézett az orosz állások ellen. Két halott, hat sebesült  maradt a harc helyén. Az orosz túlerő gyűrűjéből azonban csak hősies erőmegfeszítések árán tudták magukat kiszabadítani. Magukkal hozták két sebesültjüket is, kiket Jakubcsó szakaszvezető pontos jelentésekkel ezredéhez küldött vissza. Ezen parázs harcok után, közvetlen az orosz állások mentén, továbbvonult előre a vakmerő járőr. Még délelőtt folyamán elérkezett az északkeletre fekvő 876-os magaslathoz, hol az ellenséges tüzérség éppen egy üteget helyezett állásba. Ezen észrevételéről is tüstént jelentést küldött. Éjjel-nappal kint maradt a fagyos havon és számtalan veszély közt folytatta nehéz felderítő munkáját. Élete kockáztatásával több tüzérségi állást fedezett fel, melyeket jelentései alapján tüzérségünk hatásos tűz alá vett. Több napon át tartó megbecsülhetetlen szolgálatának lelkiismeretes teljesítése után a vakmerő járőr szerencsésen bevonult ezredéhez,
 

Forrás: A magyar nemzet aranykönyve Bp.1921.