Horváth István
44. k.gy.e.

Az aloscei áttörés alkalmával vívott harcok közben tüntette ki magát a 44. közös gyalogezredbeli törzsőrmester is, aki egy ellentámadás alkalmával szerzett kiváló érdemeket. Az ellenség ereje oly lendülettel hömpölygött előre a vonalainkon ütött résen, hogy a 44. gyalogezred egyik zászlóaljának ellentámadása teljesen hatástalan maradt. A fogságba jutás veszélyének elkerülése végett, az ellentámadó 44-esek kénytelenek voltak támadásukat beszüntetni és a visszavonulást megkezdeni. A visszavonulást fedező egyik századot azonban visszavetette az oroszok lendületes ereje s így a zászlóalj fedezet nélkül maradt.
Horváth István tiszthelyettes erre saját felelőségére megállította szakaszát és Troscianiec falu mellett felvette a harcot az ellenséggel. Maga köré gyűjtötte az egyes hátráló ezredek elmaradt részeit s így meggyarapodva órákon át útját állta az oroszoknak. Így zászlóaljának, valamint a szomszédos csapatrészeknek nyugodt visszavonulását biztosította. Hősies ellenállási közben azonban észrevette, hogy erős orosz tömegek balról is, jobbról is túlhaladják állását és veszéllyel fenyegetik visszavonulási útját. Erre egy rajával tűz alá vette a jobbszárnyán előre özönlő ellenséget s az így támadt zűrzavarban visszaparancsolta embereit. Ő maga utolsónak hagyta el helyét s csak állandó életveszélyek kőzőtt tudott kikerülni az oroszok közül.